-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Októbertől enyhülhetnek a devizahitelesek terhei
Októberben csökkenhet a pénzpiacokon tapasztalt feszültség, ami kedvezően hathat a forint svájci frankkal szembeni árfolyamára - mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban. Kármán András közölte: októberben nyilvánosságra hozzák a jövő évi büdzsé főbb ismérveit, ami várakozásai szerint megszünteti a Magyarországot övező bizonytalanságot.
2010.09.22. 07:44 |
Októberben csökkenhet a pénzpiacokon tapasztalt feszültség, ami kedvezően hathat a forint svájci frankkal szembeni árfolyamára - mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjúban. Kármán András közölte: októberben nyilvánosságra hozzák a jövő évi büdzsé főbb ismérveit, ami várakozásai szerint megszünteti a Magyarországot övező bizonytalanságot.Az államtitkár szerint bár jelentős a kétszázmilliárdos teher a bankokon, úgy véli, a bankadó nem sodorja veszélybe a pénzintézeteket. A közteher hitelezésre és így a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyrészt a pénzügyi szektor viselkedésén múlik - jelentette ki hozzátéve, hogy ha a bankok elhiszik, hogy a kormány középtávon nem kíván rájuk az EU-ban versenyhátrányt okozó adót kivetni, akkor nem kell tartani káros folyamatoktól.
Kármán András a bankadó jövő évi feltételeiről szólva azt mondta: egyetlen kérdésről, az adóalapról lehet tárgyalni a pénzügyi szférával. Vagyis arról, hogy a bankok, a biztosítók és az egyéb vállalkozások adóját miként osszák fel az egyes intézmények között. Erről az érintettek megegyezhetnek egymással, az álláspontjukat a kormány figyelembe veszi - tette hozzá. Az államtitkár szavai szerint 2013-ra alakítja ki a kormány az egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató adórendszerét. Azt mondta: 2013. január elsejétől az új szabályok szerint számíthatják ki az adófizetők keresetük közterhét. Kármán András szerint az adójóváírás jelenleg rendkívül bőkezű: amellett, hogy a minimálbért teljes egészében adómentessé teszi, az átlagos keresetet meghaladó jövedelmek közterhét is csökkenti. "Az adójóváírást nem töröljük el, ám szűkíteni szeretnénk, méghozzá úgy, hogy a lehetőség leginkább a csekély jövedelemből élők anyagi helyzetén javítson" - fogalmazott.
Arra kérdésre, hogy körvonalazódott-e már, hogy a személyi jövedelemadó miképpen támogatja majd a családokat, az államtitkár elmondta: jelenleg szakmai vita zajlik arról, hogy az állam általában támogassa-e a gyermekvállalást, vagy a harmadik gyerek vállalását ösztönözze erősebben. Elismerte azonban, hogy az adóztatás mégsem a népesedést leginkább befolyásoló tényező. A családi viszonyok mellett az otthonteremtési lehetőségek, a bölcsődei és óvodai ellátás, a foglalkoztatás helyzete és a jövedelmi kilátások egyaránt befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot. A kormány célja, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben legalább középtávon érdemi eredményt érjen el.