-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Október elsejétől bevezetik a decenetralizált számlavezetést – Székesfehérvárt is érinti a döntés
Mivel a változás Székesfehérvárt is érinti, a közvélemény széles körű tájékoztatása érdekében, az alábbiakban közzétesszük a közgyűlésen elhangzott választ:
A Magyar Államkincstár 2025. október 1-jétől a beutalással érintett önkormányzatok és költségvetési szervei (indulásként érintettek: a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzatok és költségvetési szervei) részére decentralizált önkormányzati számlavezetési szolgáltatást nyújt.
Székesfehérvár is nagyvárosi partner abban a pilot programban, amelyben tesztelik ennek az új – Európában egyébként nem szokatlan – struktúrának a működését a gyakorlatban. A tesztelés még folyik. A rendszernek jelenleg még vannak hiányosságai. Reméljük, hogy ezeket október 1-ig javítani tudják és az működőképesen indul majd el. Ez az önkormányzatok és az önkormányzati intézmények stabilitása miatt is kiemelten fontos kérdéskör.
A beutalások fogadására a Magyar Államkincstár úgynevezett Többletnyilvántartó számlát fog vezetni. Az Áht. konkrétan szabályozza, hogy az önkormányzat és költségvetési szervei együttesen milyen összegű napi limit erejéig menedzselhetik kereskedelmi banki számlájukról a napi folyamatokat. A kereskedelmi banki napi limit összeg együttesen a tárgyévet megelőző második év költségvetési kiadás 5%-a, melynek számlák közötti felosztása nálunk is jelenleg zajlik.
Az új számlavezetési rendszerben tehát úgynevezett számlapárok alakulnak ki, melyeken megosztva kerül elhelyezésre az önkormányzatok pénze. A kereskedelmi banki számlán az önkormányzatok részére meghatározott napi limit alatti, a Többletnyilvántartó számlán pedig a napi limit feletti összegek.
Természetesen, amennyiben a kereskedelmi banki számlán beállított limit felett a kifizetések teljesítéséhez szükség lenne még forrásra, akkor az új decentralizált számlavezetési rendszeren keresztül a Többletnyilvántartó számláról lesz lehívható az összeg.
Az új decentralizált számlavezetés másik eleme az önkormányzatok likviditás szempontjából, átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetése. A szabályozás célja egy részről az, hogy az államháztartás részeként kerüljenek az önkormányzati pénzeszközök bevonásra, és hogy amennyiben az önkormányzatok az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközeiket befektetnék, úgy azt állampapírok vásárlásával tegyék meg. Fontos tehát, hogy az önkormányzatok a jövőben is kapnak kamatot a leköthető pénzügyi forrásaik után. Az állam kötelezettséget vállal, hogy a jövőben is lesz olyan önkormányzatok számára elérhető államkötvény, amelybe fektetett pénzeszközök után a jegybanki alapkamatot fizeti meg.
Kiemelt jelentőségű kérdés a kamatszint mellett azonban a rendszer rugalmassága is. További egyeztetések szükségesek és zajlanak is (a Kincstárral és a számlavezető kereskedelmi bankunkkal is), mert önkormányzatunk számára fontos, hogy akár éven belül, akár éven túl fektetnénk be átmenetileg szabad forrást, akkor azt ugyanolyan rugalmassággal tehessük, mint a mostani kereskedelmi banki lekötéseinknél, befektetéseinknél, hiszen ezek a pénzeszközök csak átmenetileg szabadok, adott évi vagy épp következő évi feladatainkhoz kapcsolódó döntéssel, kiadással terheltek. Jelenleg ezekhez igazodóan tudjuk forgatni, akár napi szinten is a pénzeszközeinket, nem pedig egy 3-5 éves állampapír lejáratához igazodóan. Az állami szándék is ebbe az irányba mutat.
Bízunk benne, hogy nem fogunk jelentős kamatbevételtől elesni, hanem tudunk olyan vagy nagyon hasonló kamatszinttel és rugalmassággal, akár heti menedzseléssel és hasonló összegben befektetni, mint eddig. Nem feltételen a kamatok eltérő mértéke határozza meg, hogy a mintegy milliárd forintot eddig meghaladó kamatbevételt realizálhatjuk-e, hanem az új számlavezetési rendszer és az önkormányzatok számára kibocsátásra kerülő állampapírok (kötvénye, jegybanki lehetőségek, kincstárjegyek) vásárlási és visszavásárlási feltételei.
Hogy mennyi lesz ebben az új struktúrában az önkormányzat kamatbevétele a következő években, az persze a struktúrán és a rugalmasságon túl a forgatható pénzeszköz nagyságától, az általános kamatszintektől is függ.