-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Mindennapjainkban érezzük a klímaváltozást - régiónk lakosait kérdezték
A közép-dunántúli régióban a megkérdezettek közel 80%-a a minden- napjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, 70%-a pedig aggódik vagy nagyon aggódik a klímaváltozás miatt - derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből.
2015.08.12. 15:37 |
A közép-dunántúli régióban a megkérdezettek közel 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, 70%-a pedig aggódik vagy nagyon aggódik a klímaváltozás miatt - derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből. A többi régióhoz képest kiemelkedően sokan kapcsolódnának be személyesen is helyi klímavédelmi programokba.

Az Energiaklub kutatásából kiderül, hogy a közép-dunántúli régióban tízből heten a saját környezetükben is egyre forróbb nyarakat tapasztalnak. Tízből hatan hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat és egyre gyakoribb heves zivatarokat, szélviharokat észlelnek lakóhelyükön. A közép-dunántúli lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy kár keletkezik termésükben illetve lakóingatlanukban, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulhatnak ki.

A közép-dunántúliak háromnegyede védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben.Nagyjából ugyanennyien érzik úgy, hogy nem kapnak elég segítséget ahhoz, hogy védekezni tudjanak a káros következmények ellen. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy önkormányzatának olyan pályázatokon kellene indulnia, amelyek segítségével a település fel tud készülni a negatív hatások kezelésére.

„A helyi szintű védekezésben szeretnénk segíteni a települési vezetőket nemrégiben indult, Klímaválasz elnevezésű képzési programunkkal. Az ingyenes, felkészülést segítő programban összesen 140 önkormányzati vezető vehet részt a tél folyamán. A képzés végére a résztvevők várhatóan konkrét lépéseket tudnak tenni a klímaváltozás helyi hatásainak kezelése érdekében” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.

Az önkormányzatok számíthatnak a lakosság aktivitására is – derül ki a kutatásból. Igen magas, 84% volt azon válaszadók aránya a régióban, akik bekapcsolódnának olyan helyi programokba, melyekkel a település jobban fel tud készülni a környezet várható változásaira. A közép-dunántúli lakosok ötöde rendszeresen, 56%-a alkalmanként, 8%-a pedig csak vészhelyzetek esetén venne részt ilyen programokban. A szakértők szerint nem csak homokzsák-pakolásra kell gondolni: faültetések, település-zöldítési programok segítségével még a nyári hőségnapokon is érezhetően hűsebbé válhat egy-egy utca vagy tér mikroklímája. Az adatfelvétel országszerte 1600 fő telefonos megkérdezésével, 2015 júliusában zajlott. A minta megbízhatóan reprezentálja a magyar lakosságot az életkor, nem, iskolai végzettség és régiók tekintetében.
