-
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13. -
Emlékezés a doni tragédiára
Nyolcvan éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. Az urivi áttörés 83. évfordulóján, január 12-én 18 órakor emlékeznek a Don-kanyar emlékkápolnánál a Mészeg-hegyen.
2026.01.12. -
Vörös kód
Elrendelték az extrém időjárási helyzetben, a szociális ágazatban használt riasztási fokozatot, azaz a vörös kódot – jelentette be szerdán délelőtt Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. A vörös kód értelmében szerda reggel nyolc órától minden szociális intézmény köteles fogadni a hajlék nélkül élőket, mindazokat, akik a hideg miatt bajba jutnak
2026.01.07.
Mindennapjainkban érezzük a klímaváltozást - régiónk lakosait kérdezték
A közép-dunántúli régióban a megkérdezettek közel 80%-a a minden- napjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, 70%-a pedig aggódik vagy nagyon aggódik a klímaváltozás miatt - derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből.
2015.08.12. 15:37 |
A közép-dunántúli régióban a megkérdezettek közel 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, 70%-a pedig aggódik vagy nagyon aggódik a klímaváltozás miatt - derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből. A többi régióhoz képest kiemelkedően sokan kapcsolódnának be személyesen is helyi klímavédelmi programokba.

Az Energiaklub kutatásából kiderül, hogy a közép-dunántúli régióban tízből heten a saját környezetükben is egyre forróbb nyarakat tapasztalnak. Tízből hatan hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat és egyre gyakoribb heves zivatarokat, szélviharokat észlelnek lakóhelyükön. A közép-dunántúli lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy kár keletkezik termésükben illetve lakóingatlanukban, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulhatnak ki.

A közép-dunántúliak háromnegyede védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben.Nagyjából ugyanennyien érzik úgy, hogy nem kapnak elég segítséget ahhoz, hogy védekezni tudjanak a káros következmények ellen. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy önkormányzatának olyan pályázatokon kellene indulnia, amelyek segítségével a település fel tud készülni a negatív hatások kezelésére.

„A helyi szintű védekezésben szeretnénk segíteni a települési vezetőket nemrégiben indult, Klímaválasz elnevezésű képzési programunkkal. Az ingyenes, felkészülést segítő programban összesen 140 önkormányzati vezető vehet részt a tél folyamán. A képzés végére a résztvevők várhatóan konkrét lépéseket tudnak tenni a klímaváltozás helyi hatásainak kezelése érdekében” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.

Az önkormányzatok számíthatnak a lakosság aktivitására is – derül ki a kutatásból. Igen magas, 84% volt azon válaszadók aránya a régióban, akik bekapcsolódnának olyan helyi programokba, melyekkel a település jobban fel tud készülni a környezet várható változásaira. A közép-dunántúli lakosok ötöde rendszeresen, 56%-a alkalmanként, 8%-a pedig csak vészhelyzetek esetén venne részt ilyen programokban. A szakértők szerint nem csak homokzsák-pakolásra kell gondolni: faültetések, település-zöldítési programok segítségével még a nyári hőségnapokon is érezhetően hűsebbé válhat egy-egy utca vagy tér mikroklímája. Az adatfelvétel országszerte 1600 fő telefonos megkérdezésével, 2015 júliusában zajlott. A minta megbízhatóan reprezentálja a magyar lakosságot az életkor, nem, iskolai végzettség és régiók tekintetében.