Mától hivatalosan is Magyarország az EU elnöke

 

 

 

 

 

 

Január 1-jétől fél évig Magyarország az EU soros elnöke, Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnök az Országgyűlés kupolacsarnokában egyórás, zenés-táncos műsorral kísért rendezvényen ünnepélyesen átadja az elnökségi zászlót Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az eseményen részt vesznek mások mellett a budapesti diplomáciai kar tagjai. A rendezvényt a Duna Televízió közvetíti.

 

A magyar uniós elnökség legnagyobb kihívása az eurózóna válsága. A görög és ír válság után kialakult helyzet kezelésében Magyarországnak úgy kell fellépnie, hogy közben nem tagja a közös uniós pénzt használó országok körének. Szintén fontos tárgyalásokat kell majd folytatniuk a magyar diplomatáknak a2014 és 2020 közötti uniós költségvetésről, amelynek előkészítése a magyar elnökség alatt kezdődik, és amelynek kapcsán komoly szembenállás van a szegényebb államok és Nagy-Britannia, Németország és Franciaország között.

 

A magyar elnökségnek kezelnie kell majd a schengeni-övezet bővítésével kapcsolatos vitákat is. Románia és Bulgária ugyanis - Magyarország támogatásában bízva - azt reméli, hogy a budapesti elnökség alatt, 2011 márciusában csatlakozhatnak az övezethez, ám Párizs és Berlin már jelezte: nem tartják felkészültnek a két országot a csatlakozásra.

 

A magyar elnökség egyik legfontosabb eseménye a Keleti Partnerség második, májusban várható csúcstalálkozója lesz a magyar fővárosban, amelynek sikeres lebonyolítása közelebb hozhatja a közösséghez a hat korábbi szovjet tagállamot: Örményországot, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát. Budapest emellett abban is bízik, hogy elnöksége idején előrelépés lesz a balkáni integrációban, elsősorban Horvátország csatlakozási folyamatában.

 

Budapest emellett fontosnak tekinti az EU közelebb hozását az állampolgárokhoz, a Duna-menti országok együttműködését célzó Duna-stratégia elfogadását, valamint egy uniós szintű romastratégia kialakítását.