Május 14-re tervezi összehívni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését, feltéve, hogy a parlamenti választásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások lezajlanak addig - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az államfő szerdára találkozóra hívta Orbán Viktort a kormányalakítással kapcsolatos kérdések megvitatására.
Mint közleményükben írják, Sólyom László hétfőn levélben fordult az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőihez, amelyben jelezte, hogy május 14-re, péntekre tervezi összehívni az új összetételű törvényhozás alakuló ülését. Az alakuló ülés végleges időpontját az államfő akkor állapítja meg, ha megszületik a választások jogerős eredménye - teszik hozzá. Az államfő szerdára meghívta Orbán Viktort, a választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakítással kapcsolatos megbeszélésre a Sándor-palotába. A Fidesz-KDNP vasárnap este, a 2010-es országgyűlési választások második fordulóján megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László köztársasági elnök vasárnap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját.
Ha valaki megkérdőjelezi a választások tisztaságát, három napon belül kifogással élhet. Ezeket a választási bizottságoknak három napon belül kell elbírálniuk. A bizottság határozata ellen három napon belül fellebbezni lehet a területi vagy az országos választási bizottsághoz, majd ha annak döntése sem felel meg a panaszos számára, akkor újabb három napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróságnak is három napja van dönteni, vagyis a kifogást legkésőbb 15 nap alatt véglegesen el kell bírálni. E szerint az alakuló ülést legkésőbb május 10-én, hétfőn meg lehet tartani.
Az új Országgyűlés alakuló ülése alkalmából kinyitják az Országház Kossuth téri főkapuját, amelyet egyébként zárva tartanak. A parlament első ülésén megválasztja saját tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit, illetve bizottságait. Az ő megválasztásukig korelnökkel és korjegyzőkkel (az öt legfiatalabb képviselővel) működik a palament. A köztársasági elnök ezen az ülésen tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, aki a szokások szerint a választásokon győztes párt jelöltje, vagyis Orbán Viktor Fidesz-elnök lesz.
Ezzel hivatalosan is megszűnik a leköszönő kormány mandátuma, amely már csak mint ügyvezető kabinet látja el feladatát, amíg az új kormány meg nem alakul. Az új parlament elvileg azonnal elkezdhet törvényeket alkotni, ahogy megalakultak a bizottságai. Erre részben szükség is lesz, hiszen az alkotmány értelmében a minisztériumokat törvényben kell felsorolni, részben pedig a Fidesz tett arra ígéretet, hogy több szimbolikus törvényt - például a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról - már a kormány megalakulása előtt benyújtanak. Ezeket a törvényeket képviselői egyéni indítványként szokták benyújtani a kormánypárti frakciók vezetői.
Az Országgyűlés bizottságainak meg kell hallgatniuk az új kormány miniszterjelölteit, majd szavazni is kell is róluk. Az új kormány azonban egy másik, egyszerű többséget igénylő szavazással, egy országgyűlési határozat elfogadásával lép hivatalba: ezzel a döntéssel a parlament elfogadja a kormány programját, és egyben bizalmat szavaz az új miniszterelnöknek.
