Magyarország éllovas a gazdasági környezetet vizsgáló rangsorban

 

 

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2010) című 175 oldalas idei elemzésből - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is vezeti az egész mezőnyt.

 

A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, általános infrastrukturális reform) Magyarország nyolcban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt. A magyar osztályzati átlag az idén 3,56, amely az összesített országosztályzatok közül a legjobb.

 

Az EBRD ugyanakkor a tavalyi 4-esról 4 mínuszra rontotta a banki kategória osztályzatát, elsősorban a magyar kormány által a bankokra és egyéb pénzintézetekre kirótt, "átmeneti, ám jelentős" adóteherrel magyarázva a lépést. Jóllehet ennek az adónak a kivetése "sürgető költségvetési szükségszerűséget" tükröz, a megállapított adóztatási mérték azonban "aránytalan" azokkal a hasonló jellegű intézkedésekkel összevetve, amelyeket más országok vettek fontolóra - áll az elemzésben.

 

Az EBRD előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén valamivel 1 százalék alatt marad, és jövőre "mérsékelt" gyorsulás várható. A közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a múlt hónap végén külön negyedéves előrejelzést adott ki tevékenységi területének növekedési kilátásairól. Az EBRD abban a prognózisban a magyar gazdaságra szóló idei és jövő évi növekedési jóslatát jelentősen, az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - rontotta.