-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Kezdődik a belső felújítás - a Csók István Képtárban láthatjuk a székesegyház műtárgyait
A tervek szerint négy évig tart majd a teljes felújítás, melynek során a bazilika építéskori eredeti állapotát állítják vissza. A felújítás előtt a barokk műtárgyakból a Csók István Képtárban nyílik kiállítás.
A műtárgyak nagyrészét már átszállították a Csók István Képtárba, ahol augusztusban nyílik kiállítás a bazilika barokk kincseiből. Az épület mai formája javarészben a 18., kisebb részben a 19. században alakult ki, és a négy évre tervezett felújítás során az akkori, eredeti állapotot szeretnék visszaállítani.
A felszedett padsorok alatti burkolat még az eredeti, és a kutatók reményei szerint nem is bolygatták, így megtalálhatják alatta az egykor itt álló középkori templom falait.
Ezt a feltevést a kutatómunka során végzett talajradar vizsgálat is alátámasztja. "A padsorok alatti terület gyakorlatilag időkapszulának tekinthető" - mondta el Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója - "ezekhez nem nyúlt hozzá senki gyakorlatilag azóta, amióta ide kerültek." Időkapszulából persze több is van a bazilikában, Smohay András megmutatta a céhes legények egykori karzatát, ahol a falakat, a korlátot az 1800-a évekből származó bevésések borítják, van itt szerelmes felirat, szívbe írt név és évszám 1855-ből. Ezt a részt is eredeti állapotában szeretnék megőrizni a felújítás után is, hiszen a város történetének majdnem érintetlen részlete tárulhat itt a látogató elé.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum a Csók István Képtárban mutatja be a székesegyház barokk kincseit.
Az első és legnehezebb feladat a műtárgyak átszállítása volt, a 250 éve mozdítatlanul álló tárgyaknál már az is különös gondosságot igényelt, hogy fokozatosan szoktassák hozzá őket a Csók István Képtár hőmérsékletéhez és páratartalmához – tudtuk meg Győr Attilától, a Szent István Király Múzeum tudományos osztályvezetőjétől. Az augusztus harmadikán nyíló kiállítás egyik izgalmas vetülete, hogy a bazilikában eddig alkalmazott művészeti alkotásként látott tárgyak, a Csók István Képtárban műtárgyként jelennek meg.
"A kiállítás talán legfontosabb jelentésrétege, magának a műtárgyegyüttesnek az egykori mondanivalója." - fogalmazott Győr Attila: „A barokk korban erősen jelenlévő transzcendentális világkép leköltözik a Földre, a székesegyházba, és most ennek a részletei, összefüggései, liturgikus háttere, ami Székesfehérváron a Szent István kultusszal is kiegészül, kerül bemutatásra a kiállításon. Olyan apróságokat, érdekes részleteket ismerhetnek meg a látogatók, amit csak nagy nehézségek árán – például magas állványról – lehetett volna eddig megtekinteni a székesegyházban."