-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Kezdődik a belső felújítás - a Csók István Képtárban láthatjuk a székesegyház műtárgyait
A tervek szerint négy évig tart majd a teljes felújítás, melynek során a bazilika építéskori eredeti állapotát állítják vissza. A felújítás előtt a barokk műtárgyakból a Csók István Képtárban nyílik kiállítás.
A műtárgyak nagyrészét már átszállították a Csók István Képtárba, ahol augusztusban nyílik kiállítás a bazilika barokk kincseiből. Az épület mai formája javarészben a 18., kisebb részben a 19. században alakult ki, és a négy évre tervezett felújítás során az akkori, eredeti állapotot szeretnék visszaállítani.
A felszedett padsorok alatti burkolat még az eredeti, és a kutatók reményei szerint nem is bolygatták, így megtalálhatják alatta az egykor itt álló középkori templom falait.
Ezt a feltevést a kutatómunka során végzett talajradar vizsgálat is alátámasztja. "A padsorok alatti terület gyakorlatilag időkapszulának tekinthető" - mondta el Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója - "ezekhez nem nyúlt hozzá senki gyakorlatilag azóta, amióta ide kerültek." Időkapszulából persze több is van a bazilikában, Smohay András megmutatta a céhes legények egykori karzatát, ahol a falakat, a korlátot az 1800-a évekből származó bevésések borítják, van itt szerelmes felirat, szívbe írt név és évszám 1855-ből. Ezt a részt is eredeti állapotában szeretnék megőrizni a felújítás után is, hiszen a város történetének majdnem érintetlen részlete tárulhat itt a látogató elé.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum a Csók István Képtárban mutatja be a székesegyház barokk kincseit.
Az első és legnehezebb feladat a műtárgyak átszállítása volt, a 250 éve mozdítatlanul álló tárgyaknál már az is különös gondosságot igényelt, hogy fokozatosan szoktassák hozzá őket a Csók István Képtár hőmérsékletéhez és páratartalmához – tudtuk meg Győr Attilától, a Szent István Király Múzeum tudományos osztályvezetőjétől. Az augusztus harmadikán nyíló kiállítás egyik izgalmas vetülete, hogy a bazilikában eddig alkalmazott művészeti alkotásként látott tárgyak, a Csók István Képtárban műtárgyként jelennek meg.
"A kiállítás talán legfontosabb jelentésrétege, magának a műtárgyegyüttesnek az egykori mondanivalója." - fogalmazott Győr Attila: „A barokk korban erősen jelenlévő transzcendentális világkép leköltözik a Földre, a székesegyházba, és most ennek a részletei, összefüggései, liturgikus háttere, ami Székesfehérváron a Szent István kultusszal is kiegészül, kerül bemutatásra a kiállításon. Olyan apróságokat, érdekes részleteket ismerhetnek meg a látogatók, amit csak nagy nehézségek árán – például magas állványról – lehetett volna eddig megtekinteni a székesegyházban."