-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Kevesen használjuk az internetet - az ellátottságunk is átlag alatti
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
2008.09.23. 07:16 |
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.