-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Kevesen használjuk az internetet - az ellátottságunk is átlag alatti
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.
2008.09.23. 07:16 |
Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele pedig még soha nem használta a világhálót.Idén az első félévében öt százalékos növekedés volt az internetezők arányában: a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót.
Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.
Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.
A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.
Átlag alatti az internet ellátottságunk
A közép-európai országokban az otthoni internet hozzáférés jóval az európai átlag alatt van: míg a kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, addig az európai uniós átlag 54 százalék.
A Millward Brown és a D-Link közös kelet-európai kutatása szerint az internet hozzáférési arány a skandináv országokban és Hollandiában a legjobb, ahol a lakosság majdnem 80 százaléka éri el otthon a világhálót.
Az európai uniós 54 százalékos értéke mellett a közép-európai országok mutatói sokkal kisebbek. A felmérés szerint a legnagyobb aránnyal Csehország büszkélkedhet, ahol a háztartások több mint fele, 52 százaléka rendelkezik hozzáféréssel. A helyzet Magyarországon ennél rosszabb, hiszen itt a háztartások 42 százaléka kapcsolódik az internethez. Lengyelország rendelkezik a leggyengébb átlaggal, ott 38 százalékos az arány.
A közép-európai háztartások nagy részében szélessávú internet van. A modemes internet kapcsolat egyre népszerűtlenebb a térségben. Csehországban 3 százalék, Magyarországon 5 százalék, Lengyelországban pedig 8 százalék a modemes internet kapcsolat aránya a háztartásokban.