-
Általános iskolai beiratkozás
Április 18-án és 19-én (csütörtökön és pénteken) kell beiratkozniuk az általános iskolába azoknak a tanköteles diákoknak, akik szeptemberben kezdik az első osztályt.
2024.04.17. -
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni - előre is megvehető
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság egy, a vásárló által megjelölt naptári napra lesz érvényes, és a teljes hazai díjköteles úthálózaton használható lesz. Motorokra - a heti (10 napos) és havi e-matricákhoz hasonlóan - kedvezményes áron lehet majd megvásárolni a napi autópálya-matricát.
2024.03.29. -
Nemzetközi konferencia a kastélyban
Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián. A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.
2024.03.22. -
Kitiltották a kamionokat
Április 2-től 7,5 tonnás súlykorlátozást lép életbe Székesfehérváron Új Csóri út egy szakaszán - közölte az MTI-vel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Székesfehérváron a 801-es főúton, az Új Csóri úton Veszprém irányából a 8202-es Székesfehérvár-Kincsesbánya összekötő úti csomóponttól az Új Csóri úti körforgalomig vezetnek be súlykorlátozást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakemberei.
2024.03.21.
III. Béla csontjai - megjelenésre vár az onkológiai intézet szakmai publikációja
"Elkészült a szakmai publikáció, leadtuk a kéziratot, jelenleg a megjelenésére várunk. Mivel sok kollégám munkája van benne, addig nem mondhatok el részleteket, hiszen azzal megsérteném az ilyenkor kötelező szakmai közlési protokollt” - mondta el a muemlekem.hu oldalnak Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
Az intézmény munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni a jelenleg a Mátyás-templomban található, azonban eredetileg a székesfehérvári bazilikában eltemetett emberi maradványok azonosításán. A munkát nemzetközi összefogással végzik, három külföldi laboratórium is elvégzi a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény. A program vezetője, Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetősen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férfi, illetve az eredetileg balján nyugvó felesége, Châtillon Anna maradványaiból.
Az elsődleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemző.
A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet állapítani, hogy az illető felmenője, vagy leszármazottja volt III. Bélának.
„A genetikai vizsgálatok mellett komoly részt kaptak a morfológiai megfelelések. III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, ennek megfelelően a csontjai is robosztusak. Immár biztosra vehető a leírások alapján, hogy ezek a testi jegyek jellemzőek voltak a család több férfitagjaira. A genetikai anyag vizsgálatával azt is kimutattuk, hogy ezek a genetikai jegyek Eurázsia különböző területein fordulnak elő” - tette hozzá a professzor.
A székesfehérvári bazilika területén először 1848-ban bukkantak árokásás közben III. Béla és felesége temetkezésére, más sírok között. Őket már akkor – a korszak tudományos színvonalán, temetkezési mellékletek alapján – azonosították és Pestre szállították. A környezetükben lévő emberi vázakat is feltárták és a Nemzeti Múzeumba kerültek. 1862-ben Zichy Miklósné költségén a budavári Mátyás-templom főoltára alá épített kriptában helyezték el az emberi maradványokat, innen került aztán a királyi pár 1898. október 21-én mai helyére, a kápolnába. Kilenc azonosítatlan maradvány azonban a kriptában maradt, azoknak a genetikai anyagát hasonlították össze III. Béláéval.
„Szerencsére a temetkezések feltárásakor pontosan felmérték és dokumentálták azok helyzetét. A vizsgált váz egynéhánya III. Béla közvetlen környezetében feküdt" - magyarázta Kásler Miklós. „Az eredményeinket a programban kontrollként működő intézmények is igazolták.”
A szakmai publikáció megjelenése után kezdődhet el megfelelő anyagi források birtokában a Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyen található osszáriumban, vagyis csontkamrában lévő, a feltárásokból származó emberi maradványok genetikai vizsgálata. Bár a kutatás az Árpád-ház tagjaira koncentrál, a leszármazás miatt a Mátyás-templomban eltemetett két Anjou uralkodó (I. Károly és I. Lajos) is azonosítható lenne. A Mátyás-templomban lévő kilenc maradvány további vizsgálata is szükséges, hiszen alapos a gyanú, hogy van közöttük további uralkodó, ha nem is az Árpád-ház tagjai közül. Ráadásul a program új adatokkal gazdagíthatja a rokoni kapcsolatok miatt Európa többi uralkodói családjáról meglévő ismereteket is. A genetikai kutatások során tényeket állapítanak meg – azok magyarázata és korszakba illesztése már a történészek feladata lesz.
Az írás forrása a www.muemlekem.hu oldal.