III. Béla csontjai - megjelenésre vár az onkológiai intézet szakmai publikációja

Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével zajló program első fejezete lezárult, ám az eredményekre még várni kell. „A genetikai vizsgálatok mellett komoly részt kaptak a morfológiai megfelelések. III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, ennek megfelelően a csontjai is robosztusak." - mondta a muemlekem.hu-nak Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
2017.04.09. 20:42 |

"Elkészült a szakmai publikáció, leadtuk a kéziratot, jelenleg a megjelenésére várunk. Mivel sok kollégám munkája van benne, addig nem mondhatok el részleteket, hiszen azzal megsérteném az ilyenkor kötelező szakmai közlési protokollt” - mondta el a muemlekem.hu oldalnak Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

Az intézmény munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni a jelenleg a Mátyás-templomban található, azonban eredetileg a székesfehérvári bazilikában eltemetett emberi maradványok azonosításán. A munkát nemzetközi összefogással végzik, három külföldi laboratórium is elvégzi a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény. A program vezetője, Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetősen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férfi, illetve az eredetileg balján nyugvó felesége, Châtillon Anna maradványaiból.

Az elsődleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemző.

A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet állapítani, hogy az illető felmenője, vagy leszármazottja volt III. Bélának.

A genetikai vizsgálatok mellett komoly részt kaptak a morfológiai megfelelések. III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erős testalkatú férfi volt, ennek megfelelően a csontjai is robosztusak. Immár biztosra vehető a leírások alapján, hogy ezek a testi jegyek jellemzőek voltak a család több férfitagjaira. A genetikai anyag vizsgálatával azt is kimutattuk, hogy ezek a genetikai jegyek Eurázsia különböző területein fordulnak elő” - tette hozzá a professzor.

A székesfehérvári bazilika területén először 1848-ban bukkantak árokásás közben III. Béla és felesége temetkezésére, más sírok között. Őket már akkor – a korszak tudományos színvonalán, temetkezési mellékletek alapján – azonosították és Pestre szállították. A környezetükben lévő emberi vázakat is feltárták és a Nemzeti Múzeumba kerültek. 1862-ben Zichy Miklósné költségén a budavári Mátyás-templom főoltára alá épített kriptában helyezték el az emberi maradványokat, innen került aztán a királyi pár 1898. október 21-én mai helyére, a kápolnába. Kilenc azonosítatlan maradvány azonban a kriptában maradt, azoknak a genetikai anyagát hasonlították össze III. Béláéval.

Szerencsére a temetkezések feltárásakor pontosan felmérték és dokumentálták azok helyzetét. A vizsgált váz egynéhánya III. Béla közvetlen környezetében feküdt" - magyarázta Kásler Miklós. „Az eredményeinket a programban kontrollként működő intézmények is igazolták.”

 Az osszáriumot bárki megnézheti a Nemzeti Emlékhelyen minden évben a Királyi Napok alatt augusztusban. 

A szakmai publikáció megjelenése után kezdődhet el megfelelő anyagi források birtokában a Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyen található osszáriumban, vagyis csontkamrában lévő, a feltárásokból származó emberi maradványok genetikai vizsgálata. Bár a kutatás az Árpád-ház tagjaira koncentrál, a leszármazás miatt a Mátyás-templomban eltemetett két Anjou uralkodó (I. Károly és I. Lajos) is azonosítható lenne. A Mátyás-templomban lévő kilenc maradvány további vizsgálata is szükséges, hiszen alapos a gyanú, hogy van közöttük további uralkodó, ha nem is az Árpád-ház tagjai közül. Ráadásul a program új adatokkal gazdagíthatja a rokoni kapcsolatok miatt Európa többi uralkodói családjáról meglévő ismereteket is. A genetikai kutatások során tényeket állapítanak meg – azok magyarázata és korszakba illesztése már a történészek feladata lesz.

Az írás forrása a www.muemlekem.hu oldal.

Magyarország

  1. 2020 az Úrvacsora éve lesz a Magyarországi Evangélikus Egyházban

    A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata Nagycsütörtökön jelentette be, hogy 2020-ban az Úrvacsora tematikus évét hirdetik meg. „Nagycsütörtökön a keresztény világ arra emlékezik, hogy Jézus Krisztus tanítványaival úrvacsorai közösséget formált, amikor ezt mondta nekik: „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” - olvasható a zsinati közleményben. 

    2019.04.19.
  2. Négysávos lehet a 81-es és a 13-as út Székesfehérvár és Komárom között

    Facebook oldalán üdvözölte Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András a 81-es főút négysávosításáról szóló hírt. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Közlekedéstudományi Egyesület által rendezett közlekedésfejlesztési és beruházási konferencián mondta el, hogy már döntött a kormány a Komárom és Székesfehérvár között a 13-as és 81-es utak négysávúsításáról.

    2019.04.11.
  3. Corvinus - kiugróan emelkedett a fehérvári mesterszakra jelentkezők száma

    A Corvinus idén szeptemberben már a negyedik évfolyamát indítja Székesfehérváron. A kampuszra a tavalyival megegyező nagyságrendben jelentkeztek a diákok, a mesterszakra jelentkezők száma ugyanakkor kiugróan emelkedett. A székesfehérvári képzések között a gazdálkodási és menedzsment szak, valamint a turizmus-vendéglátás képzés vezeti a népszerűségi rangsort, amelyek duális képzési formában is elérhetőek.

    2019.04.04.
  4. Másfél milliárd forintból megújul a bodajki kegyhely

    Másfél milliárd forintból megújul Magyarország legősibb kegyhelye a Fejér megyei Bodajkon, és zarándokház is épül a közelében. A csütörtöki projektnyitó rendezvényen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy az ezeréves kegyhelyen olyan történelmi személyiségek fordultak meg és imádkoztak, mint Szent István, Szent Imre, Szent Brindisi Lőrinc és Mindszenty József.

    2019.03.28.
  1. Kitűzte az EP-választás időpontját Áder János köztársasági elnök

    Kitűzte május 26-ára az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken. Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. 

    2019.03.01.
  2. Összeírást végez több témában a Központi Statisztikai Hivatal Székesfehérváron

    Több témában végez lakossági adatgyűjtést Székesfehérváron a Központi Statisztikai Hivatal. A megkérdezettek nyilatkozhatnak többek között az utazási szokásaikról, a háztartásaik költségvetéséről és az információs – kommunikációs eszközök használatáról. A vizsgálat módszeréről a KSH honlapján tájékoztatják az érdeklődőket.

    2019.03.01.
  3. Péntekig lehet jelentkezni a felsőoktatásba - hitelesíteni is kell

    Február 15-én éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre az E-felvételiben. A jelentkezéseket február 20-ig lehet hitelesíteni. Székesfehérváron a Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara is várja a diákokat.

    2019.02.12.
  4. Csütörtökön éjfélkor lejárnak a 2018-as éves megyei és országos e-matricák

    Január 31-én, csütörtökön éjfélkor lejárnak a 2018-as évre megváltott éves megyei és éves országos e-matricák. Az éves autópálya matricák díja 2019-ban sem változik, azonban új fizetős szakaszok kerültek be a rendszerbe.

    2019.01.31.

Hirdetés

Eseménynaptár

2019. Április
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Webkamera


360 Fehérvár

Óvodai beiratkozás 2019.

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek