A dézsás növények öntözése elengedhetetlenül fontos ebben a melegben is.
Hogyan lesz fenntartható a városi zöld környezet ilyen nyarak mellett? Látjuk a fákon, növényen, talajon is, hogy ki van száradva. Mit tehetünk ilyenkor mi a városban, illetve a Városgondnokság, amikor a közterületi növényállományt gondozza?
A szélsőséges időjárási viszonyokat kevésbé tolerálják a növények. Két véglet van: vagy nagyon sok a hirtelen lehulló csapadék, illetve van a másik oldal, mint amiben most is vagyunk, hogy nagyon régóta nem volt már számottevő csapadék, ami át tudta volna áztatni rendesen a talajzónát és rendkívüli a hőség is.
Fehérváron 80 ezres a közterületi faállomány, ebből jó néhány ezer példány fiatal fa. Miket és hogyan öntöz a Városgondnokság idén nyáron? Gondolom, nagyüzem van öntözés terén…
Amilyen infrastruktúránk csak van, az öntözésre van beállítva.
Az újonnan ültetett fákat az első, második, illetve a harmadik évben öntözzük, tehát eddig szükséges normál esetben, hogy a fa önálló életet tudjon élni már mesterséges vízutánpótlás nélkül is a városban. Viszont lehet látni, hogy további öntözéses időszakra van szükség, már nem csak a fiatal fák esetében.
Mindenképp meghálálják az öntözést, mert ne felejtsük el, hogy egy épített környezetben vagyunk, nem erdőben, tehát teljesen más az alattunk lévő talaj és más a talajnak a vízgazdálkodása is.
Ha tehetjük, akkor mindenképp öntözzük a környezetünkben lévő fákat folyamatosan!
Az idősebb fáknak a gyökérzónája mélyen van és jelenleg nincs még olyannyira átszáradva a talaj, mint három éve nyáron. Ilyenkor a fák a városban is igyekeznek segíteni egymást, hogy a nagyobb fa segíti a kisebbet egy kicsit a gyökéren keresztül, akár a vízfelvételben?
Vízfelvételben sajnos nem. Nyilván vannak közös kapcsolatok a gyökérzónában, de azok inkább gombakapcsolatok, vízfelvételben sajnos nincs ilyen segítség, mindegyik fa saját magáért harcol, tehát küzd a létezésért.
Hogy látja, hogyan áll, milyen állapotban van jelenleg a fiatal faállomány a városban?
Három éve augusztus végén meg voltunk ijedve, mert rengeteg idős fa lombját vesztette idejekorán, és nem lehetett akkor eldönteni hónapokon keresztül, hogy most ők véglegesen kiszáradtak-e. Jelenleg valamivel jobb a helyzet, de szükség lenne tényleg nagyon a csapadék utánpótlásra és még csak nyár eleje van.
A Bátky Zsigmond utcában található Családok ligetében 2014-ben volt intenzív fatelepítés és mára már számottevő árnyékot adnak a park fái.
Vannak fajok, amelyek jobban alkalmazkodnak
A tapasztalatok szerint a szélsőséges hőmérsékletet nem minden fafaj viseli egyformán. A juharok levelei gyakran már a nyár végére megbarnulnak és idő előtt lehullanak, a vadgesztenyék pedig továbbra is érzékenyek a különböző károsítókra.
Ezzel szemben az ezüsthársak kifejezetten jól alkalmazkodnak a megváltozott klímaviszonyokhoz. Lombjuk egész nyáron dús marad, és a perzselő napsütés sem okoz rajtuk jelentős károsodást. A városban végzett növényvédelmi kezelések – például a vadgesztenyék és a platánok injektálása – szintén eredményesnek bizonyultak, hiszen a kezelt fákon jelentősen csökkent a károsítók száma.
Az alsővárosi rét korábban ipari besorolású terület volt és azt az önkormányzat visszavásárolta a magántulajdonostól. Itt is egy fiatal erdő "cseperedik" és jó a fák megeredési aránya. A fajtaválasztást komoly szakmai munka és talajvizsgálat előzte meg.
Több száz hektárnyi különböző korú, de az elmúlt években telepített erdő fogja közre a várost Fehérvár nyugati határában az Új Csóri úttól egészen a Sárpentelei parkerdőig.
Nagyon szépen kezdenek összenőni a fiatal csemeték és az alkalmazott fafajok viszonylag gyors növekedésűek, ezért remélhetőleg 10-15 év múlva már tapasztalható lesz jótékony hatásuk a környezetükben található városrészek klímájának alakításában. A fiatal fehérvári erdőkről ITT olvashat bővebben!
A Városgondnokság célja továbbra is az, hogy a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodva olyan fenntartási gyakorlatot alakítson ki, amely egyszerre szolgálja a város zöldfelületeinek egészségét, a természetes élővilág védelmét és a lakosság igényeit.
Meddig bírják a fák így víz nélkül? Ezen gondolom a szakma is vitatkozik, vagy a szakma is most idomul, próbál alkalmazkodni az időjáráshoz, és különböző praktikákat alkalmazni, mert ilyet nem tapasztalt senki még ezidáig.
Nem tapasztaltunk még ilyet, éppen ezért egy hatalmas kihívás ez most a nemesítőknek. Gyorsan kell úgymond kikísérletezni, hogy melyek az ellenállóbb fajták, mert valószínűleg hasonlóak lesznek a nyarak. Az évelők viszonylag jól vizsgáznak a városban, bár az öntözés nélküli területeken ők is megsínylik ezt a meleget. A cserjék, növényvédelem szempontjából mondhatjuk, hogy „elvannak”, tehát hogyha valami nem károsítja őket, akkor nem gyengülnek le. A fáknál van nagy kihívás, hogyha mélyebben átszárad a talaj, akkor azért ez hamar meglátszik rajtuk.
Többször tett felhívást a Városgondnokság, hogy aki teheti öntsön egy-egy vödör vizet a környezetében található fákra!
Az öntözési kapacitásunk nem kicsi, de végesek a lehetőségeink. A városgondnokságnál folyamatosan mennek a kollégák az öntözőautókkal és hordják a vizet a város különböző területeire.
A fiatal fás részeken, mint például alsóvárosi szabadidőparkban mi történik ilyenkor a fákkal? Itt viszonylag nagyobb fákat is ültettek és egyszer egy erdő lesz itt. Nem most lesz szép, hanem majd 10-15 év múlva kezd látszani igazán, viszont ahhoz most gondozni kell a fákat...
A fáknál öntözőzsákok vannak és heti két alkalommal vannak feltöltve. Ez egy 50/70 literes zsák, attól függ, hogy mekkora a fa, és körülbelül 2-3 nap alatt szivárog lassan ki a vízutánpótlás. Az alsóvárosi parkban pedig szánt szándékkal van meghagyva magasra a „fű”, és hogyha megnézzük lehet rajta látni, hogy nincs kiégve - mondhatjuk, hogy csúnya, meg gazos, de nagyon jó a talajnak. Így valamilyen szinten tudjuk úgymond hűteni, vagy kicsit nedvesebben tartani a talajt, ha nagyobbra meg van hagyva a növényzet. A fenntartási szempont itt az, hogy évi kétszeri kaszálás van mindössze.
Ehhez a területhez türelem kell, egyik napról a másikra nem nő erdő, jónéhány év, amíg szép lesz és a fák benövik.
Meg kell csak nézni a Petőfi Park déli részét, ami húsz éve egy füves terület volt, ahol már nyár elején kisárgült a fű és most, ahova fákat ültetett a város, gyönyörűek lettek és a Petőfi park ezen része már számottevően árnyékos. 
Szépen megnőttek ezen a részen már a fák, és van a belvároshoz közeli terület, ahol 9-10 éve fejeződött be a második ütem, ott még növendékfák vannak, de úgy látom, hogy ők is jól érzik magukat ezen a helyszínen a rendszeres öntözés mellett.
Egy másik fontos dolog, hogy a városi környezetben, hogy más hőterhelést kap egy olyan fa, ami szilárd burkolatú utak mellett van, itt egészen más a klíma mint a városon kívül…
Épített környezetben vagyunk, ami nem összekeverendő az erdővel, tehát itt a fának úgymond sokkal kisebbek a lehetőségei. Kevesebb a rendelkezésre álló talaj, ott vannak a közelében a burkolatok, az épületeknek az alapzatai, úgyhogy teljesen más a szempont, tehát nekik sokkal küzdelmesebb úgymond a túlélés, mint egy erdei fának.
Lehet tudni, hogy a városi zöld faállománynak mi a tűréshatára? Elképzelhetőnek tartja azt, hogy ha egy olyan extrém időjárás lesz az elkövetkezendő 10-15 évben, hogy nyáron akár huzamosabb ideig 40 fok fölötti hőmérsékletünk lesz, akár több héten keresztül, akkor egyszerűen azt már nem viseli el a faállomány? És talán az európai civilizációnk történetében olyan történik a korábban a kontinentális éghajlathoz alkalmazkodott városok fáival, hogy elkezdenek kiszáradni már nagyobb példányok is?
Hát erre így nehéz válaszolni, de azt gondolom, hogy éppen ezért hozták létre az előző években a szakmában az utcafásítási jegyzéket. Ez egy ajánlott jegyzék a városi klímát tűrő fákról. És megint csak a nemesítésre hivatkozva elmondható, hogy a nagy faiskolák azért valamilyen szinten erre már készültek az előző években is, mert folyamatosan tesztelik a fákat különböző városokban, különböző területeken. Azokat ajánlják, amik bírják a klímánkat.
Milyen fajta fák ezek?
Fehérváron például, van a strand mögötti parkolónál egy fasor, az volt a legelső öntözőzsákos fasorunk. Itt „Tilie Tomentosa Sissi”, fajtát ültettünk, ami egy ezüsthárs fajta és jó az eredése. Ez egy mediterrán növény, tesztjelleggel ültettük, és nagyon jól beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Van kertészmérnök tapasztalata magánkertek kialakításában, és nem csak a városi zöld környezet fenntartásában. Ott például mit javasol, ha valaki kertet épít Fehérváron, milyen fákat ültessen, hogy szép és fenntartható magánkertünk legyen szélsőséges időjárási viszonyok között?
Az a legjobb, ha van lehetőségünk szakember tanácsát kérni, mert egy adott kertben a hely is, meg a funkció is meghatározza, hogy milyen habitusú fák ültethetők. A kertészeti árudákban is készséggel segítséget adnak ehhez a szakemberek. A nyolcvanezres közterületi faállomány mellett Fehérváron a kertvárosi övezeteink is viszonylag nagyok, és nagyon szép, zöld magánkertek vannak. Fontos megjegyezni, hogy itt általában öntözött területekről beszélünk, és ez is rendkívül sokat számít a városi klímánk szempontjából.
Egy másik nagyon-nagyon fontos dolog is történik mostanában a városi fáinkkal, ami sajnos egyre gyakrabban lesz Fehérváron. A háború után ültetett faállományunk láthatóan kezd megöregedni, és vannak olyan idős koros fáink is, amik a városi környezetben már nem maradhatnak, mert nem kockáztathatja senki, hogy bárkire vagy bármire is tonnás ágak zuhanjanak...
Azt tudom hangsúlyozni, hogy épített környezetben vagyunk, tehát lakóházak mellet, parkolók, járdák felett, és nyilván rendkívül fontos a faállomány, de a balesetveszély sokkal elsődlegesebb tényező, ezért időközönként, tehát ütemezve muszáj ezeket az úgymond nagyra nőtt fákat kordában tartani. Valamilyen szinten mondhatjuk azt, hogy ez folyamatos, viszont a nagyobb munkát természetesen ősszel, illetve téli fagymentes időszakban végezzük.
A szakemberek szerint a klímaváltozás már nem a jövő kihívása, hanem a mindennapok része
Ezért a városi zöldfelületek fenntartásában is új szemléletre van szükség: több árnyékot adó fára, tudatosabb fajválasztásra, a csapadék minél jobb hasznosítására és a lakosság aktív közreműködésére. Csak ezek együttesével őrizhető meg Székesfehérvár zöld, élhető környezete a következő évtizedekben.
