-
Megemlékezés a Rác utcában
Koszorúzással emlékeztek szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.
2026.03.21. -
Védőháló az ÖKK Podcastban
A szociális munka világnapját a nemzetközi szakmai szervezetek kezdeményezésére a 2000-es évek elején hozták létre. A cél, hogy felhívják a figyelmet a szociális munkások, a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, vagy a hajléktalanellátásban dolgozók tevékenységének fontosságára, illetve a rászorulók megsegítésére.
2026.03.20. -
Honvédelmi park Fehérváron
Ünnepélyesen megnyitották a Székesfehérvári Honvédelmi Parkot a Bregyó Közi Sportcentrumban. Az új létesítmény a honvédelmi nevelés és a fiatalok megszólítása szempontjából is kiemelt jelentőségű.
2026.03.20. -
Nyílt nap a NAV-nál
Középiskolásoknak tartott nyílt napot a NAV Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága. A diákok megismerhették egyebek mellett az adó- és vámigazgatási, illetve bűnügyi szakterület munkáját is.
2026.03.20.
Húsvéti közvéleménykutatás Székesfehérváron
A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül. A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni.
2012.04.07. 11:24 |
A valláson kívül a Húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenl4ség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Az Echo Szociológiai Kutatóműhely kutatása során kíváncsi voltank arra, hogy a fehérvári lakosok milyen szokásokat tartanak az ünnephez kapcsolódóan, illetve ezeket inkább a családok fiatalabb illetve idősebb tagjai tartják fontosnak.

A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül, a felnőtt lakosok 17 százaléka szokott részt venni ezeken, általában inkább az idősekre jellemző ez, de a háztartások 4 százalékánál inkább a fiatalok, illetve további 4 százalék esetében mind a fiatalok, mind pedig az idősek is részt vesznek az ünnepi misén illetve istentiszteleten. A feltámadási körmeneten 8 százalékuk van általában jelen, ezen is többnyire az idősebb családtagok.
A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni, és ennek a szokásnak a tartása nem függ alapvetően az életkori sajátosságoktól.
A lakosok háromnegyede az ünnep alkalmából meglátogatja rokonait, és közel kétharmaduk meg is ajándékozza szeretteit, utóbbi szokás főleg a fiatalok körében elterjedtebb. A fehérvári lakosság közel fele Húsvétkor tartja a locsolkodás szokását is, illetve 52 százalékuk üdvözlő sms-eket is küld rokonainak, illetve barátainak. A korábbi évtizedekben nagy hagyománya volt az ünnep alkalmából húsvéti képeslapot vagy üdvözlőkártyát küldeni, ez a szokás az egyéb elektronikus lehetőségek miatt úgy tűnik háttérbe szorult, azonban a lakosok 13 százaléka postai úton is kifejezi még mindig üdvözletét illetve jókívánságait szeretteinek. Húsvétkor főleg a kisgyermekek számára nagy élmény a tojáskeresés, ezt a lakosok 13 százaléka tartja meg rendszeresen.