-
Évezredes üzenet
Városunk büszkén viszi tovább a Szent István-i örökséget, ami nemcsak szellemiségében van jelen, hanem – a modern tudományos eszközöknek köszönhetően – immár kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezünk Székesfehérvár ezeréves erődítéséből. Az évzáró intézményvezetői találkozón igazi kincseket, az államalapítás korából származó fa- és földmintát adott át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent István Király Múzeum főigazgatója.
2025.12.16. -
Megérkeztek Fehérvár Angyalai!
Idén is megrendezte Székesfehérvár Önkormányzata a Fehérvár Angyalai adományozó programot. Ezúttal székesfehérvári intézményekben tanuló, sajátos nevelési igényű gyerekeket ajándékoztak meg, hogy örömet szerezzenek advent és karácsony alkalmából. Városunk nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a vendégeket a Hiemer-ház Báltermében.
2025.12.15. -
Támogatás az advent jegyében
A Fehérvár Angyalai ünnepséget idén is a Hiemer-ház Báltermében rendezték meg, ahol karácsonyi műsorral és ajándékokkal várták a meghívott gyermekeket.
2025.12.16. -
Szifilisz gyorsteszt a szülészeteken
Fejér vármegyében nem emelkedett a szifiliszes betegek száma és évek óta nem született fertőzött baba sem. Mivel országos szinten nőtt a betegek száma, minden kórház szülészetén bevezetik a gyorstesztet.
2025.12.16.
Húsvéti közvéleménykutatás Székesfehérváron
A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül. A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni.
2012.04.07. 11:24 |
A valláson kívül a Húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenl4ség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Az Echo Szociológiai Kutatóműhely kutatása során kíváncsi voltank arra, hogy a fehérvári lakosok milyen szokásokat tartanak az ünnephez kapcsolódóan, illetve ezeket inkább a családok fiatalabb illetve idősebb tagjai tartják fontosnak.

A vallási ünnepkörhöz kapcsolódóan legtöbben a húsvétvasárnapi szentmisére illetve istentiszteletre mennek el a fehérvári lakosok közül, a felnőtt lakosok 17 százaléka szokott részt venni ezeken, általában inkább az idősekre jellemző ez, de a háztartások 4 százalékánál inkább a fiatalok, illetve további 4 százalék esetében mind a fiatalok, mind pedig az idősek is részt vesznek az ünnepi misén illetve istentiszteleten. A feltámadási körmeneten 8 százalékuk van általában jelen, ezen is többnyire az idősebb családtagok.
A nagypénteki szigorú böjtöt a lakosok 12 százaléka tartja be, a húsvét előtti negyven napos böjtöt pedig a lakosok 4 százaléka tartja rendszeresen a kutatás szerint. A nem vallási szokások közül a fehérváriak leginkább a húsvéti ételek fogyasztását tartják, 93 százalékuk szokott ilyenkor hagyományosan sonkát, tojást vagy kalácsot enni, és ennek a szokásnak a tartása nem függ alapvetően az életkori sajátosságoktól.
A lakosok háromnegyede az ünnep alkalmából meglátogatja rokonait, és közel kétharmaduk meg is ajándékozza szeretteit, utóbbi szokás főleg a fiatalok körében elterjedtebb. A fehérvári lakosság közel fele Húsvétkor tartja a locsolkodás szokását is, illetve 52 százalékuk üdvözlő sms-eket is küld rokonainak, illetve barátainak. A korábbi évtizedekben nagy hagyománya volt az ünnep alkalmából húsvéti képeslapot vagy üdvözlőkártyát küldeni, ez a szokás az egyéb elektronikus lehetőségek miatt úgy tűnik háttérbe szorult, azonban a lakosok 13 százaléka postai úton is kifejezi még mindig üdvözletét illetve jókívánságait szeretteinek. Húsvétkor főleg a kisgyermekek számára nagy élmény a tojáskeresés, ezt a lakosok 13 százaléka tartja meg rendszeresen.