Fogadalmi szentmise és az országfelajánlás megújítása a Bazilikában

A Székesfehérvári Püspökség évről-évre nagyszabású ünnepségeket rendez első, szent királyunkra emlékezve, többek között az országfelajánlás napján, augusztus 14-én is, amely idén különleges eseménnyel is kiegészült. A hétfői fogadalmi ünnepen a Püspöki Palotából - számos székesfehérvári család, lovagrendek, a vitézi rend és cserkészcsapatok jelenlétében - a magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéi mellett a Bashar Matti Warda erbili káld érsek által küldött ajándék keresztet is ünnepélyes keretek között, körmenetben vitték át a Székesegyházba, ahol a rendkívüli esemény kapcsán, minden üldözést szenvedett családért is imádkoztak.

„Ezen az estén nem csak Mária mennybevételére, Nagyboldogasszonyunkra emlékszünk, hanem arra a gesztusra, amely ehhez a városhoz és ehhez a helyhez kötődik, a szent király felajánlására s mindarra, ami ebből következett. Szent István királynak hosszú uralkodása alatt folytonosan küzdelmekbe kellett bonyolódnia, folytonosan csapások elviselésében kellett helytállnia, a keresztek soha el nem múltak az életéből. A szenvedéseket hordozva, Krisztust követve kellett a királyi méltóságot gyakorolnia. S amikor elérkezett élete végére - talán Szent Imre herceg sírjánál - Máriának ajánlott bennünket. Nem a gyengék gesztusával, nem az erőtlenek tehetetlenségével, nem eszköztelen kétségbeesésében tette mindezt, hanem a hitben élő ember tudatosságával. A felajánlás gesztusában benne volt az örök élet hite, a hit, amely arról szól, hogy aki magát Istennek átadja, azt az Isten megáldja.

Szent István király nemcsak a múltból integet felénk, nem csak valami szép példaként áll a történelemkönyvekben, hanem élő társunk, aki azt mondja nekünk: amit én megtettem, azt nektek is meg kell tennetek. Azt üzeni nekünk, felelősek vagytok mindent tettetekért, minden mondatotokért, életetek egész példájáért. Szent István arra figyelmeztet bennünket, hogy nincs lehetőségünk egyetlen gesztus elmulasztására sem, egyetlen alkalmat sem kényelmeskedhetünk el, építeni, emelni, felelősségre ébreszteni, erősíteni, megtartani kell ezt a nemzetet.
Az itt jelen lévő kereszt, egy lerombolt, feldúlt, elpusztított templomból származik, amely évszázadokon keresztül az imádság megszentelt helye volt, az emberek békét, nyugalmat, reményt, elcsendesedést találtak mellette. Számunkra ez a kereszt a felelősség szimbóluma. Mindig emlékeztessen bennünket a Szent István-i gesztusra, arra hogy vállaljuk a felelősséget, amely ránk hárul. Emlékeztessen a hitre Istenben, az Egyház tanításában; de arra is, hogy valljuk az örök értékeket, higgyünk nemzetünk értékében, a család és a szabadság értékében, a szülőföld értékében, a magyar lélek értékében. A nemzet mostani nemzedéke is megkapja azt az erőt, amelyre szüksége van, ha készek vagyunk arra, amire Szent István kész volt és valljuk, hogy Mária, a keresztények segítsége, a Magyarok Nagyasszonya könyörög értünk és segít bennünket, úgy a múltban mint a jelenben is.” - fogalmazott szentbeszédében Spányi Antal püspök.

Az ünnepi liturgiában - a Szent István-i hagyományhoz hűen - a főpásztor a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. Imádkozott minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt.
A szentmise végén a megmaradt keresztet a Székesegyház felújított Szent István Kápolnájában helyezték el.

Az ünnepségen jelen volt Vezekényi Csaba, Magyarország erbili főkonzulja, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Vargha Tamás, honvédelmi miniszterhelyettes, Török Tamás helyettes államtitkár, Törő Gábor és Tessely Zoltán, országgyűlési képviselők, Dr. Franz Kaspar a limburgi egyházmegye volt helynöke, címzetes székesfehérvári kanonok, Gerhard Pischl nyugalmazott limburgi segédpüspök, Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, Dr. Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke, Égi Tamás, Mészáros Attila és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármesterei, a város és a megye közéleti vezetői, a közintézmények, honvédség és rendőrség képviselői, valamint a lovagrend a vitézi rend, a cserkészek, és az egyházmegyei iskolák küldöttei.