Eskütétellel alakult meg az új parlament

 Megalakult az új parlament, miután a képviselők a történelmi zászlók előtt letették esküjüket. Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből és a korjegyzőkből álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amelynek alapján valamennyi képviselő megbízólevelét szabályszerűnek találták. A parlament - 197 igen szavazattal - igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát.
2014.05.06. 14:17 |
Megalakult az új parlament, miután a képviselők a történelmi zászlók előtt letették esküjüket. Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből és a korjegyzőkből álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amelynek alapján valamennyi képviselő megbízólevelét szabályszerűnek találták. A parlament - 197 igen szavazattal - igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát.
Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában pedig ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók az alakuló ülést követően tesznek esküt. Az új Országgyűlés első döntése a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 165 igen, 31 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 163 igen, 32 nem szavazattal fogadta el.
"A magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás folyamatát, amit az április 6-i választások eredménye is alátámaszt" - mondta Áder János kedden az Országgyűlés alakuló ülésén. A köztársasági elnök fontos feladatnak nevezte, hogy hazánk a terméketlen vitákon túllépve, továbbmenjen a nyugatos polgárosodás útján. Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket. 
A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg „szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek”, a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek" – hívta fel a figyelmet Áder. Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben „nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében” – mutatott rá. Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.
A titkos választáson a képviselők 171 igen, 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett választották meg újra házelnöknek Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét, aki a voksolás eredményének kihirdetése után esküt tett. Kövér László volt a parlament elnöke az előző ciklus nagy részében is, 2010. augusztus 6-tól. "A kedden megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet képviseli - mondta elnöki köszöntőjében Kövér László a házelnökké választása után, az Országgyűlés előtt. A házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, vagyis a parlament "több, mint Országgyűlés" - mondta.
 
Hozzáfűzte: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt, "amely oly' fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majd' negyed század alatt" - mondta. Kövér László úgy fogalmazott: "már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt". Azt mondta, óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket. A házelnök köszönetet mondott a polgárok bizalmának, de az előző négy év parlamenti képviselőinek is azért a munkáért, "amelynek révén - elkerülve az összeomlást - kiemeltük hazánkat a válságból, s megteremtettük egy új, XXI. századi állam- és nemzetépítés törvényi alapjait".

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.