-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Elfogyott a norvég alap - 34.5 milliárd Forinttal támogattak magyar projekteket
Magyar részről az öt évre rendelkezésre álló 34,5 milliárd forintos (135 millió eurós) keret teljes egészét odaítélték már a pályázóknakaz Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programból. Székesfehérváron a Hiemer-ház második ütemének felújítására nyert a város norvég támogatást. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
2008.12.09. 07:48 |
Magyar részről az öt évre rendelkezésre álló 34,5 milliárd forintos (135 millió eurós) keret teljes egészét odaítélték már a pályázóknakaz Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programból.
A legutóbbi, harmadik kiírás 45 nyertese ezekben a napokban kapta kézhez az értesítést arról, hogy kérelmét a programot Magyarországon menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntőbizottsága jóváhagyta. Vagyis a norvég külügyminisztériumon és/vagy a donorországok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) közös bizottságán múlik a támogatás szentesítése.
Az EU és az EGT 2004 májusában kötött megállapodást arról, hogy a nem EU-tag Izland, Norvégia és Liechtenstein a belső piaci részvételért cserében 600 millió eurós támogatási alapot hoz létre az akkor csatlakozott tíz új és több régi tagállam támogatására. Norvégia egyidejűleg egy külön, 567 millió eurós alap elindítását is bejelentette. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
A Világgazdaság úgy értesült, hogy a jelenleg is zajló megbeszéléseken az eddigi EGT- és norvég támogatás 70 százalékos megemelésére tesz kísérletet az EU. Magyarország számára a legfontosabb a program továbbvitele - reagált értesülésünkre Mikulás Brigitta, az NFÜ illetékes főosztályvezetője. Derűlátóan vélekedett arról, hogy már 2009-ben sikerül megállapodni a támogató államokkal az új ötéves (2010-14-es) keretről.
Az EGT- és a norvég alap legfőbb értéke az, hogy a kiegészítő - és így pótolhatatlan - forrás szerepét tölti be a hagyományos EU-támogatásokhoz képes, állapította meg Mikulás Brigitta. Magyarországon eddig három kiírás jelent meg a két alap támogatásaira. Ezekre összesen 2340 pályázat érkezett be, közülük 103 nyert.
A legutóbbi, harmadik kiírás 45 nyertese ezekben a napokban kapta kézhez az értesítést arról, hogy kérelmét a programot Magyarországon menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntőbizottsága jóváhagyta. Vagyis a norvég külügyminisztériumon és/vagy a donorországok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) közös bizottságán múlik a támogatás szentesítése.Az EU és az EGT 2004 májusában kötött megállapodást arról, hogy a nem EU-tag Izland, Norvégia és Liechtenstein a belső piaci részvételért cserében 600 millió eurós támogatási alapot hoz létre az akkor csatlakozott tíz új és több régi tagállam támogatására. Norvégia egyidejűleg egy külön, 567 millió eurós alap elindítását is bejelentette. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
A Világgazdaság úgy értesült, hogy a jelenleg is zajló megbeszéléseken az eddigi EGT- és norvég támogatás 70 százalékos megemelésére tesz kísérletet az EU. Magyarország számára a legfontosabb a program továbbvitele - reagált értesülésünkre Mikulás Brigitta, az NFÜ illetékes főosztályvezetője. Derűlátóan vélekedett arról, hogy már 2009-ben sikerül megállapodni a támogató államokkal az új ötéves (2010-14-es) keretről.
Az EGT- és a norvég alap legfőbb értéke az, hogy a kiegészítő - és így pótolhatatlan - forrás szerepét tölti be a hagyományos EU-támogatásokhoz képes, állapította meg Mikulás Brigitta. Magyarországon eddig három kiírás jelent meg a két alap támogatásaira. Ezekre összesen 2340 pályázat érkezett be, közülük 103 nyert.