-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Elfogyott a norvég alap - 34.5 milliárd Forinttal támogattak magyar projekteket
Magyar részről az öt évre rendelkezésre álló 34,5 milliárd forintos (135 millió eurós) keret teljes egészét odaítélték már a pályázóknakaz Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programból. Székesfehérváron a Hiemer-ház második ütemének felújítására nyert a város norvég támogatást. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
2008.12.09. 07:48 |
Magyar részről az öt évre rendelkezésre álló 34,5 milliárd forintos (135 millió eurós) keret teljes egészét odaítélték már a pályázóknakaz Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok programból.
A legutóbbi, harmadik kiírás 45 nyertese ezekben a napokban kapta kézhez az értesítést arról, hogy kérelmét a programot Magyarországon menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntőbizottsága jóváhagyta. Vagyis a norvég külügyminisztériumon és/vagy a donorországok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) közös bizottságán múlik a támogatás szentesítése.
Az EU és az EGT 2004 májusában kötött megállapodást arról, hogy a nem EU-tag Izland, Norvégia és Liechtenstein a belső piaci részvételért cserében 600 millió eurós támogatási alapot hoz létre az akkor csatlakozott tíz új és több régi tagállam támogatására. Norvégia egyidejűleg egy külön, 567 millió eurós alap elindítását is bejelentette. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
A Világgazdaság úgy értesült, hogy a jelenleg is zajló megbeszéléseken az eddigi EGT- és norvég támogatás 70 százalékos megemelésére tesz kísérletet az EU. Magyarország számára a legfontosabb a program továbbvitele - reagált értesülésünkre Mikulás Brigitta, az NFÜ illetékes főosztályvezetője. Derűlátóan vélekedett arról, hogy már 2009-ben sikerül megállapodni a támogató államokkal az új ötéves (2010-14-es) keretről.
Az EGT- és a norvég alap legfőbb értéke az, hogy a kiegészítő - és így pótolhatatlan - forrás szerepét tölti be a hagyományos EU-támogatásokhoz képes, állapította meg Mikulás Brigitta. Magyarországon eddig három kiírás jelent meg a két alap támogatásaira. Ezekre összesen 2340 pályázat érkezett be, közülük 103 nyert.
A legutóbbi, harmadik kiírás 45 nyertese ezekben a napokban kapta kézhez az értesítést arról, hogy kérelmét a programot Magyarországon menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntőbizottsága jóváhagyta. Vagyis a norvég külügyminisztériumon és/vagy a donorországok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) közös bizottságán múlik a támogatás szentesítése.Az EU és az EGT 2004 májusában kötött megállapodást arról, hogy a nem EU-tag Izland, Norvégia és Liechtenstein a belső piaci részvételért cserében 600 millió eurós támogatási alapot hoz létre az akkor csatlakozott tíz új és több régi tagállam támogatására. Norvégia egyidejűleg egy külön, 567 millió eurós alap elindítását is bejelentette. A legfrissebb jó hír, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a program folytatásáról a donorországok és az Európai Unió között.
A Világgazdaság úgy értesült, hogy a jelenleg is zajló megbeszéléseken az eddigi EGT- és norvég támogatás 70 százalékos megemelésére tesz kísérletet az EU. Magyarország számára a legfontosabb a program továbbvitele - reagált értesülésünkre Mikulás Brigitta, az NFÜ illetékes főosztályvezetője. Derűlátóan vélekedett arról, hogy már 2009-ben sikerül megállapodni a támogató államokkal az új ötéves (2010-14-es) keretről.
Az EGT- és a norvég alap legfőbb értéke az, hogy a kiegészítő - és így pótolhatatlan - forrás szerepét tölti be a hagyományos EU-támogatásokhoz képes, állapította meg Mikulás Brigitta. Magyarországon eddig három kiírás jelent meg a két alap támogatásaira. Ezekre összesen 2340 pályázat érkezett be, közülük 103 nyert.