Elfogadta a parlament az új Polgári Törvénykönyvet

 

Új öröklési jogi szabályok lesznek érvényesek 2014. március 15-től, az új polgári törvénykönyv hatályba lépésétől. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a magánjogi kódexet. Eszerint a házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli.

 

Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait. A fideszes Lázár János kezdeményezésre a Ház úgy döntött, hogy a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus arra hivatkozott, így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.

 

A parlament döntésével az új polgári törvénykönyv családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerülnek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések. Az Országgyűlés a 2014. március 15-én életbe lépő új Ptk. hétfői elfogadásával úgy döntött, hogy az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a legalább egy évig fennálló életközösségből gyermek született. Így ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

 

Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha kapcsolatuk legalább tíz évig tartott.

 

Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj lesz a személyiségi jogok megsértésének szankciója jövő márciustól. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. A parlament erről hétfőn, az új polgári törvénykönyv elfogadásával döntött.

 

Az igazságügyi minisztérium módosító javaslata alapján a közösség bármely tagja jogosult lesz - 30 napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó sérelem esetén. Az új Ptk. rögzíti azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat. Változás az is, hogy bíróság a jövőben csak ügyek meghatározott körében és meghatározott időre korlátozhatja a cselekvőképességet, általános jelleggel nem.