Elfogadta a parlament a médiaalkotmányt, amely internetes újságokra is vonatkozik

 

 

A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe. Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás - alig változó - szabályait is.

 

A még 1986-ban elfogadott sajtótörvényt leváltani hivatott médiaalkotmány hatálya minden hazai médiatartalomra - azaz az összes ma ismert médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére - kiterjed, sőt, a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl.

 

Jó hír az oknyomozó újságíróknak, hogy az újságíró - a minősített adatot illetéktelenül átadó forrás kivételével - hatósági eljárás során is jogosult a számára információt adó személy kilétét titokban tartani. Ugyancsak ide tartozik, hogy egyetlen újságíró sem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amit közérdekű információ megszerzése érdekében követett el, ha az másképp nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna begyűjthető (ennek feltétele, hogy a jogsértés nem okozott súlyos sérelmet).

 

Gyakorlatilag változatlan maradt, az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek tájékoztatási kötelezettsége, mindez megszűnik viszont a társadalmi szervezetek, így például a pártok esetében. Szintén nem változott érdemben a sajtó-helyreigazítási szabály, ellenben az idő rövidült. Napilapok, internetes sajtótermékek és hírügynökségek esetén a kézhezvételtől számított öt napon belülre. Változás azonban, hogy a helyreigazítás szabályait a polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza.

 

A szabályozás vitatott pontja volt a hatósági nyilvántartásba vétel, amelyet a törvény a sajtótermékek - így a hírportálok és internetes újságok - közzétételének feltételéül szab. Kormánypárti politikusok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazandó a blogokra, és pusztán adminisztrációs jellegű, vagyis nem valósíthat meg közvetett cenzúrát.