A nyugdíjak időzített bombát jelentenek Magyarországon, ahol évente a GDP több mint 10 százalékát fordítják nyugdíjakra - hívta fel a figyelmet a szerdai The Wall Street Journal. Az IMF is reformokat vár a nyugdíjazás terén, különösen a 13. havi nyugdíjat nyirbálnák meg. Külföldi szakemberek a hazai nyugdíjrendszerben látják a magyar gazdasági bajok fő gyökerét - emelte ki a The Wall Street Journal terjedelmes, Magyarországról és részben Kelet-Európáról szóló írásában.
A nyugdíjak időzített bombát jelentenek Magyarországon, ahol évente a GDP több mint 10 százalékát fordítják nyugdíjakra - hívta fel a figyelmet a szerdai The Wall Street Journal. Az IMF is reformokat vár a nyugdíjazás terén, különösen a 13. havi nyugdíjat nyirbálnák meg. Külföldi szakemberek a hazai nyugdíjrendszerben látják a magyar gazdasági bajok fő gyökerét - emelte ki a The Wall Street Journal terjedelmes, Magyarországról és részben Kelet-Európáról szóló írásában.
A 10 milliós Magyarországon 3 millió nyugdíjas él. Az átlag magyar 58 éves korában megy nyugdíjba, a 60 és 64 év közötti magyaroknak csak 14 százaléka dolgozik, szemben a több mint 50 százalékos amerikai mutatóval. Magyarországon - ahol mintegy 4 milliós munkaerő van - az állami nyugdíjprogramba történő befizetések nem fedezik a juttatások. Gyurcsány Ferenc szocialista pártja pedig védi a nyugdíjasokat, akik fontos szocialista választási tömböt képeznek - írja a lap. Ráadásul a kormány a rendszeres havi nyugdíjakon kívül külön juttatásokat ad többek közt a rokkantaknak, a veteránoknak, a polgármestereknek, az özvegyeknek, a gazdáknak, a bányászoknak, valamint az elismert művészeknek.
A kritikusok szerint meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. "Az IMF, magyar reformerek támogatásával, csökkentéseket akar, különösen a 13. havi nyugdíjak terén" - írta az újság. A rendszer jóformán semmilyen szinten nem működik - mondta Mark Pearson, az OECD szakértője.
A kiterjedt nyugdíjak rendszere a szocialista korszak öröksége. Mint Yusaf Akbar, a CEU Business School professzora rámutatott, az 1956-os forradalom eltiprása után az ország vezetői hallgatólagos alkut kötöttek a néppel: azért cserébe, hogy nem lesz több társadalmi elégedetlenség, a vezetők szerény reformokat és kényelmes jóléti hálót biztosítanak.
A kommunizmus után megmaradt az a szemlélet, hogy az államra kell támaszkodni - mutatott rá Holtzer Péter, egy kormányzati szakértői kerekasztal-csoport elnöke, aki szerint még egy-két nemzedékre lesz szükség a mentalitás megváltozásához.
Kelet-Európában csak Szlovákia és Lengyelország költi a GDP nagyobb hányadát nyugdíjakra. Előbbi viszont sokkal gazdagabb, mint Magyarország, utóbbi pedig jelentős csökkentést tervez. Az OECD becslése szerint ráadásul Magyarországon fognak a leggyorsabban növekedni a nyugdíjköltségek az elkövetkező évtizedekben Európában.
A vezető amerikai üzleti lap szerint Csehország, Lengyelország és más kelet-európai államok - amelyek nincsenek a tönk szélén az egészségesebb kormányzati pénzügyi politikának köszönhetően - attól félnek: ha Magyarország összeomlik vagy mély recesszióba süllyed, akkor a befektetők az egész régióból kivonulnak.