Dolgozói megkülönböztetés a Lidl boltokban - rossz munkakörülmények

 A német kiskereskedelem fontos fejleményeként értékeli a Financial Times Deutschland, hogy a Lidl és a Kaufland élelmiszer-kereskedelmi láncot tömörítő Schwarz csoport első alkalommal nyilvánosságra hozta forgalmi adatait. Székesfehérváron információink szerint idén egyetlen boltjuk sem nyit ki, jövő év elején, azonban a volt vágóhíd helyén elkészül a jelenleg is épülő boltja a német cégnek.

 Eszerint az elmúlt három évben 44 százalékkal emelkedett a forgalom, és az idén 36 milliárd eurós bevételt várnak, ami jóval magasabb annál, amit elemzők prognosztizáltak. Az M+M Eurodata piackutató cég például 32 milliárd euróra becsülte a Schwarz csoport idei forgalmát. Egyéb változások is történtek a sajtót eddig ridegen elutasító csoportnál.

 A cégtulajdonos-elnök Dieter Schwarz és Klaus Gehrig ügyvezető igazgató nyíltabb kommunikációs politikáról határozott. Ideje is lenne, mert a Lidl Magyarország vezetője, Fleps Walter válaszra sem méltatja az újságírók megkeresését. Az anyacégnél mindenesetre úgy gondolják, hogy „ilyen jelentőségű vállalathoz nem illik az elzárkózás”, legalábbis a frissen kinevezett szóvivő ezt mondta a Reuters hírügynökségnek, hozzáfűzve: jövőre sajtóbeszélgetéseket is rendeznek. Jóval valószínűbbnek látszik, hogy az késztette a cégvezetést magatartása felülvizsgálatára, hogy a német sajtó meglehetősen érdeklődött az alkalmazottak – munkakörülményeket kárhoztató – panaszai iránt.

 A német sajtó a szolgáltatási szektorban dolgozók szakszervezete, a Verdi tájékoztatása alapján jó ideje foglalkozik azzal a készülő „fekete könyvvel”, amelybe a munkavállalókkal szembeni bánásmód példái kerülnek bele. Egyebek között az, amit a német Lebensmittelzeitung augusztusi száma írt, hogy Csehországban arra kényszerítették a Lidl női alkalmazottjait, hogy menstruációs időszakuk alatt hordjanak megkülönböztető, sárga színű fejpántot.

 A szakszervezet arra akarja kényszeríteni a Lidlt, hogy hozza nyilvánosságra mérlegét, és tegye lehetővé a munkások beleszólását a cég vezetésébe. Egy 1976-os törvény alapján ugyanis a kétezer főnél többet foglalkoztató vállalatoknál biztosítani kell ezt a lehetőséget, ám a több mint húszezer fős Lidlnél azzal védekeznek, hogy egy családi tulajdonban lévő cég nem kötelezhető erre.