-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Diszkrimináció az álláshirdetésekben és az interjúkon - forduljon az EBH-hoz!
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Az álláskereső a Egyenlő Bánásmód Hatóságoz fordulhat, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást.
2008.11.16. 09:29 |
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta Demeter Judit, az EBH elnöke.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz.
Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit.
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz. Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit. Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.