-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Diszkrimináció az álláshirdetésekben és az interjúkon - forduljon az EBH-hoz!
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Az álláskereső a Egyenlő Bánásmód Hatóságoz fordulhat, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást.
2008.11.16. 09:29 |
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta Demeter Judit, az EBH elnöke.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz.
Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit.
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz. Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit. Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.