-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Diszkrimináció az álláshirdetésekben és az interjúkon - forduljon az EBH-hoz!
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Az álláskereső a Egyenlő Bánásmód Hatóságoz fordulhat, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást.
2008.11.16. 09:29 |
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta Demeter Judit, az EBH elnöke.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz.
Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit.
Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.
Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. A vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe - közölte az elnök. A hatóságnak több mint 100 civil szervezettel, illetve munkavállalói érdekképviselettel van rendszeres kapcsolata. E szervezeteknek kiemelkedő lehetőségeik és már érdemeik is vannak a diszkrimináció elleni fellépésben, az eljárás során képviselhetik a diszkrimináció áldozatait, ügyfélként bizonyítási indítványokat tehetnek, és közérdekű igényérvényesítéssel is fordulhatnak és fordulnak is a hatósághoz. Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak - mondta az elnök. Egy 2008. júliusi Az Európai Bírósági egy- 2008. évi - döntése szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás.
Az álláskereső a hatósághoz fordulhat akkor is, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kifogásolt kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - hangsúlyozta Demeter Judit. Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a munkáltató ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.