Csökkentek a közjegyzői okiratok díjai a lakáshiteleknél

Vidéken átlagosan 30-40, Budapesten pedig 5-10 százalékkal csökkentek az államilag támogatott lakáscélú hitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak az egy évvel korábbi állapothoz képest a közjegyzők tapasztalatai szerint. A díjak csökkenésében a közjegyzői díjrendelet kedvező módosítása, valamint az annak nyomán részben átalakuló banki gyakorlat is szerepet játszott.
2020.07.02. 07:06 |
Csökkentek a közjegyzői okiratok díjai a lakáshiteleknél

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint sok piaci és támogatott lakáshitel esetében még kedvezőbbek lehetnének a közjegyzői díjak, ha az összes bank rövidebb tervezetet készítene, illetve, ha elfogadnák az ügyfél számára kiadott közokirat elektronikus kiadmányát.

A tavaly július 1-jétól hatályos közjegyzői díjrendelet többféle díjkedvezményt határozott meg a jelzáloghitelekhez kapcsolódó közjegyzői okiratok esetében. Az államilag támogatott lakáshiteleknél ügyértéktől függően fix díjakat állapított meg a jogszabály, míg a többi lakáscélú hitelnél jelentős díjkedvezmény járhat az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok elkészítésénél akkor, ha a pénzintézet tervezetet küld a közjegyzőnek és elfogadja a közokirat elektronikus kiadmányát.

„Az új közjegyzői díjrendelet egyik fontos jogalkotói célja volt, hogy a fogyasztók érdekében érthetőbb és rövidebb közjegyző okiratok készüljenek a lakáshitelekhez” – mondta dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője. „Örülünk neki, hogy a bankok többsége is nyitott volt korábbi gyakorlata felülvizsgálatára, és a 20-40 oldalas bonyolult dokumentumokat mindössze néhány oldalas, de számukra ugyanolyan biztonságot nyújtó tervezetekre cserélték le.”

A MOKK tapasztalatai szerint azonban továbbra is vannak olyan pénzintézetek, amelyek ragaszkodnak a 20-30 oldalas nyilatkozatok okiratba foglalásához, illetve nem fogadják el ezek helyett a közjegyző által készített néhány oldalas tervezetet sem. Mindez nemcsak jelentős – esetenként két-háromszoros többletköltséget – hanem hosszabb ügyintézési időt jelent az ügyfelek számára, minthogy lényegesen hosszabb ideig tart az okiratok – jogszabály által előírt – kötelező ismertetése.

További probléma, hogy egyes bankok még mindig nem fogadják el az ügyfeleiktől a közjegyzői okirat elektronikus kiadmányát, holott az elektronikus közokirat ugyanolyan joghatással bír, mintha az ügyfél a papíralapú dokumentumot vinne be a bankhoz, ráadásul az e-hiteles kiadmány díja lényegesen kedvezőbb is. 2018-ban még csak a lakáshitelekhez kapcsolódó okiratok kiadmányainak 10 százaléka volt elektronikus, ez az arány javult az elmúlt időszakban, de továbbra sem éri el a megfelelő szintet.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a lakáshitelek esetében a közjegyzői okiratok díja – a banki gyakorlattól függően – Budapesten átlagosan 5-10, vidéken 30-40 százalékkal lett alacsonyabb a tavaly nyár előtti időszakhoz képest. A piaci alapú lakáscélú hitelek esetében azoknál a pénzintézeteknél csökkent a közjegyzői díj, amelyek egyszerűsítették tervezeteiket és elfogadják a közjegyzői okirat elektronikus kiadmányát. „Több banknál is folyamatban van a szerződések és tervezetek egyszerűsítése, a MOKK minden pénzintézet esetében nyitott arra, hogy az egyszerűbb okiratok érdekében további egyeztetéseket folytasson.” – tette hozzá Szécsényi-Nagy Kristóf.

Magyarországon a jelzáloghitelek esetében a legtöbb bank számára nem kötelező a közjegyzői közreműködés, ugyanakkor a pénzintézetek szinte kivétel nélkül a hitel folyósítási feltételeként írják elő az ügyfeleknek a közjegyzői okirat meglétét. A bank számára a közjegyzői okirat biztosítékot jelent és gyors jogérvényesítést tesz lehetővé abban az esetben, ha a hitelfelvevő nem tartaná be a szerződésben vállalt kötelezettségét. A közjegyző az eljárás során pártatlan félként tájékoztatja a hitelfelvevőt: ismerteti a sokszor rendkívül bonyolult, gazdasági és jogi szakszavakat tartalmazó okiratot, a jogügyet lényegét és jogi következményeit, kérdés esetén magyarázatot ad, hogy a hitelfelvevő tisztában legyen azzal, mit vállal.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.