„Csak szenvedéllyel lehet küzdeni!” - Székesfehérvár, a szeretettel teli Ördögkatlan

Kóger Dániel gyakran használt szavai az „együtt” és az „együttműködés”. A jégkorong csapatsport, melyben fontos szerepe van az összehangolódásnak. Vajon a csapatba kerülő új tag képes lesz személyiségében illeszkedni a többiekhez? Az így létrejövő új csapat képes közösséget alkotni azért, hogy együtt küzdjenek a vágyott sikerért? A sport nagy kérdései ezek. Egy fiatalember sok tapasztalattal és egy csapat alaphangulatát is meghatározni tudó emberséggel.
2019.06.14. 08:29 |

Mit jelent számodra Székesfehérvár?

Tősgyökeres fehérvári vagyok, így elsősorban a családomat. Egy nagy és összetartó család tagja vagyok. A szüleimtől azt tanultam, hogy a család akkor működőképes, ha mindenki együttműködik és tesz érte. Ha a családunkban bárkinek bármi gondja van, akkor együtt mozgunk, és együtt oldjuk meg a feladatokat.

„Fehérvár” – mi jut róla eszedbe először?

A Jégcsarnok. Nagy múltja van ennek a pályának, nagy sikerek születtek rajta, ami miatt jellegzetes az atmoszférája. Aki évek, évtizedek óta kijár ide, az pontosan tudja, hogy mi az az érzés, amit ez a hely adni tud, amikor pl. egy telt házas meccsen játszunk: árad felénk a szeretet és a támogatás. Aki ezt megtapasztalta már, és részt vett mérkőzésen, biztos vagyok benne, hogy maradandó számára az élmény. Rendszeresen meghívom a barátaimat pl. Budapestről: jöjjenek le, nézzék meg a meccset, de ne csak engem figyeljenek, hanem tapasztalják meg az atmoszférát, az „Ördögkatlant”. Nagyon régi a pályánk: kicsit el is van maradva ahhoz képest, amilyen szinten a csapatunk játszik, de ez nekem sokáig fel sem tűnt, éppen a lelki plusz miatt. Az épület Ifj. Ocskay Gábor nevét viseli – volt szerencsém még vele is játszani –, ezzel a tudattal még inkább megszólít ez a hely. Mióta az eszemet tudom, rendszeresen itt töltöm az időmet. Először az édesapám miatt (őt is láttam játszani), most pedig játékosként. Amikor telt ház van, és az ember belép a pályára, azt megérezni. Ugyanaz az érzés tölt el, mint 15-20 évvel ezelőtt, és ez, remélem, nem is fog megváltozni! A Jégcsarnok nagyon közel áll a szívemhez. Ráadásul nem is lakom tőle messze, így olyan, mintha otthonról haza mennék.

Milyen a közönség?

Kritikus közönségünk van: az emberek egy olyan csapat meccseit szeretik megnézni újra és újra, ami valamilyen szempontból sikeres. Ott vannak mellettünk jóban, rosszban. Ez arra ösztönzi a játékosokat, hogy mindent megtegyenek a sikerért. Kicsit a közönségünk, a szurkolóink is a családunk része. Legalábbis itt, Fehérváron mindenképpen.

Volt már flow-élményed a pályafutásod során?

Az ember karrierjében ritkán adatik meg, hogy egy stábtagokkal 22-30 fős társaságban kivétel nélkül mindenki éppen ugyanabban az időszakban hozza a legjobb formáját. Amikor 2015-ben Krakkóban voltunk a világbajnokság A csoportjában, az egész hét során valahogy mindenkiben tudatosult: most valami különleges dolog történik velünk – ezzel az érzéssel keltünk és feküdtünk. Egyszerűen nem volt gyenge láncszem köztünk: mindenki tudatosan a másikért, a csapatért hajtott, és érezhető volt, hogy siker lesz a vége. Egy meccs eredménye sok apróságból áll össze, és ennek a sok apró részletnek együtt kell meglennie ahhoz, hogy sikeres legyen a meccs. Minden egyes nap éreztük, hogy jó lesz, csak rajta kell maradnunk az úton. Minden nap, amikor megvertünk egy csapatot, megkérdeztem a szoba­társamat: „Van benned egy hajszálnyi olyan érzés, hogy mi kikaphatunk itt?” Olyannyira együtt, egy ösvényen jártunk, hogy ez az élmény belém vésődött: így kell egy csapatnak együttműködnie.

Mennyire vagytok most összehangolódva?

Nagyon jó társaság volt idén. Közel járt ahhoz az érzéshez, amiről az előbb beszéltem. Nyilván más címeres mezben játszani az országért olyan társakkal, akikkel együtt nőttünk fel, mint itt, ahol félig légiósokból, félig magyarokból áll a közösség. Nagyon jó karaktereket válogattak össze erre a szezonra, akik nemcsak játéktudásukkal, de személyiségükkel is beleilleszkedtek a mi kis lelkületünkbe, szellemiségünkbe. A jégkorong valódi csapatsport, ahol a tagokat egytől-egyig a közös cél vezérli, és ezért maximálisan együttműködünk. Ez nem megy máshogy. A meccsek során tapasztalható hangulattal, lüktetéssel remélem sokat tudunk majd adni a szurkolóinknak, a városunknak… erőt, hitet a mindennapokhoz.

Interjú

  1. Klasszikus nyitottság a 21. században - beszélgetés Lehrner Zsolt alpolgármesterrel

    Az elmúlt húsz évben a bankszektorban dolgozott és a napokban adja át az általa vezetett fiók vezetését. A Palotavárosban él, a legtöbbet gyalog, kerékpárral vagy busszal közlekedik. Büszkén vállalja, hogy busszal jár munkába, ha mégis autóval indul körüzenetet ír a kollégáinak, mert aggasztja, hogy legtöbbször csak egy-egy ember ül a járművekben. Szereti és ismeri is Közép-Európa városait, egy igazi klasszikus ember, aki nyitott a huszonegyedik század kihívásaira. 

    2019.11.14.
  2. Profi ökölvívás - Törteli Balázs gőzerővel készül a visszatérésre

    Túl van egy hosszabb, sérülést követő periódus nehezén, munkába állt és újra teljes erőbedobással készül az új kihívásokra - jelentette be minap Törteli Balázs (15-2; 6 KO) magyar bajnok ökölvívó.„Jó érzés sportolónak lenni, izomlázzal feküdni, izomlázzal kelni és újra azt érezni, hogy tartok valahova.” - emelte ki a fehérvári harcos honlapunknak adott hosszabb interjújában.

    2019.10.04.
  3. Ha csak egyetlen gondolatért is - interjú Csizik Balázzsal

    Csizik Balázs képeivel korábban már találkozhattunk a Múzeum Kávézóban, anno a Műhelyben, és fafaragóművész nagyapjával együtt állított ki a Városi Könyvtárban. Utóbbi nagyon fontos pillanat volt számára, hiszen ott összeért a nagyapa népművészete az unoka akkor még eléggé gyerekcipőben járó absztrakt fotóművészetével.

    2019.08.26.
  4. „A narrátor kapocs a múlt és a jelen között” - interjú Mihályi Győzővel

    Mihályi Győző nélkül nincsen Koronázási Szertartásjáték, hiszen a kezdetek óta számít rá Szikora János, rendező. A grandiózus produkció emlékezetes pillanatairól és kihívásairól is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas színművésszel.

    2019.08.08.
  1. Egyetlen otthonunk van: Székesfehérvár

    Élj! Láss! Érezz! címmel az elmúlt nyolc pénteken interjú jelent meg olyan fehérváriakkal, akiket sokan ismernek, és akik az élet különböző területeit képviselik hivatásuk révén. A sorozat zárásaként dr. Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét kérdeztük, aki 2010 óta áll a Királyok Városának élén. Számára nem csak az otthon, hanem küldetés is Székesfehérvár. 

    2019.08.02.
  2. Székesfehérvár az emléktérkép - „ A jelenben élek, a múltunk tudatában.”

    Fiatalember, aki a jelenben él, de mégis fontos számára a múlt. Grósz Ákos a Red Rock falmászóterem ügyvezetője ezer szállal kötődik a városhoz, melynek jól ismert utcáit járva gondolatban egy emléktérképet rajzol fel: nem csak a saját, de szerettei életének lenyomataiból. És hogy miért fontos egy ilyen térkép? A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk…

    2019.07.31.
  3. Szendrényi Éva - felemelő érzés a nézőtéren az előadások utáni csend

    Szendrényi Éva díszlettervező a Koronázási Szertartásjátékok kezdete óta felel a produkció látványvilágáért. Mint minden évben, idén is számíthatunk újdonságokra, így kíváncsiak voltunk a főbb változásokra.

    2019.07.30.
  4. Székesfehérvár – a modern, de dicső emlékeinek is élő város

    Dr. Simon Gábor a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyermekgyógyász főorvos irányítása alatt alakult ki a mai, európai színvonalon működő Gyermekosztály, de kivette a részét abból a munkából is, melynek köszönhetően ma már természetes az integrált oktatás, vagyis az egészséges gyermekek mellett a fogyatékkal élők nevelése.

    2019.07.29.

Balett

Eseménynaptár

2019. November
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek