Tavaly az év végi beszélgetésünkkor azt mondta, hogy büszkén zárja az évet és optimistán nyitja 2025-öt. Annyi minden történt idén az élet oly sok területén a városban, ami rengeteg feladatot adott. Hogy látja, mik voltak a legnagyobb kihívások 2025-ben és mik voltak azok a dolgok, amik örömöt okoztak? Kitartott év végéig az optimizmus?
Optimista ember vagyok, így élem az életemet, úgyhogy az optimizmusom év végig fennmaradt, és 2026-ra is így tekintek előre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kihívások az életben, amik próbatételek elé állítják a várost és a polgármestert, mert így volt ez az idei esztendőben is. Vannak olyan területek, amik folyamatos munkát adnak, folyamatosan kell bennük dolgozni, és nyilván vannak olyan új események és témák, amik egy adott évben merülnek föl valamilyen speciális ok vagy időpont miatt. Az elsőre talán példa és itt megemlíteném a szeptember végi Facebook közmeghallgatást, amiben mintegy 350 kérdésfeltevő közül a legtöbben az utak állapotára, a parkolók és járdák állapotára kérdeztek rá. Ez folyamatos munkát ad a városban, és értünk is el eredményeket ezen a téren 2025-ben, de jó lenne ezen gyorsítani. Voltak idén is olyan rendkívüli problémák, amikre nem számíthattunk. Ilyen például a Vidi labdarúgócsapata körüli kérdéskör, amire még tavasszal nem gondoltunk, és amikor most beszélgetünk, akkor az önkormányzat tulajdonában van a Fehérvár FC Kft.
Említette a közösségi médiafelületeken érkező jelzéseket, kérdéseket, javaslatokat, kritikákat. Gyakorlatilag bárki elérheti Önt a Facebookon a javaslatával, véleményével, sok mindenre személyesen válaszol, rendszeresen tart Facebook fogadóórákat. Biztosan rengeteg időt igényel ez a fajta aktív kommunikáció az emberekkel, ellenben összehasonlíthatatlanul több emberrel van élő kapcsolata a mai polgármesternek, mint volt például 10-20 évvel ezelőtt.
Összehasonlíthatatlan, hogy milyen volt a nyilvánosság szerkezete 2010-ben – amikor először megkaptam a megtisztelő feladatot és bizalmat a fehérváriaktól, hogy a város polgármestere lehetek –, és milyen most. Az akkori időszak nyilvánossága és a 2025-ös nyilvánossági tér között a technológiai újdonságoknak köszönhetően nagyon nagy a különbség, amihez igazodni kell. Tudomásul kell venni, hogy nem Fehérváron fogjuk meghatározni, hogy ezekben a dolgokban hogyan fordul a világ kereke. Azonban a világban megvalósuló technológiai fejlődés szerintem lehetőség is, hiszen – ahogy a kérdésben is elhangzott – lehetőséget teremt arra, hogy még több emberrel lehessen szót váltani Fehérvár közügyeiről, az őket érintő és érdeklő kérdésekről. Lehessen reagálni problémafelvetésekre, javaslatokra vagy éppen kritikákra. A változást jól mutatja, hogy a 2010-es évek elején még egy-egy közmeghallgatáson akár százas nagyságrendben is jelentek meg érdeklődő polgárok és tettek fel kérdéseket személyesen, hiszen akkor ez volt erre a fórum. Mellette ott voltak a lakossági fórumok, fogadóórák. Az utóbbi évek személyes közmeghallgatásain nem jelenik meg senki kérdezni. Miért? Mert az online térben ezeket a kérdéseit fölvetheti bárki, problémáit elmondhatja, javaslatait, kritikáit megfogalmazhatja. Nem érdektelenség vagy a közömbösség miatt nem jönnek el személyesen egy közmeghallgatásra.
Nagyon is érdekli a fehérváriakat, hogy mi történik a városban, van róla véleményük, és ezt szeretik is megosztani. Nekem pedig az a dolgom, hogy minél több véleményre reagáljak, válaszoljak, a javaslatokat komolyan véve azokat meg tudjuk fontolni, és ami megvalósítható, azokat a döntésekbe is be tudjuk építeni. Ilyenre számos példa volt akár az idei esztendőben is.
Az önkormányzati munka még inkább közösségi munkává vált a technológiai fejlődés adta online térnek köszönhetően.
Hangsúlyozom azonban, hogy ez mindig csapatmunka, ahol a polgármester nem más, mint a csapat kapitánya, nem egy egyedüli harcos és nem is polihisztor. Tehát a közösségformálás nagyon fontos feladatunk, mert közösségként tudunk csak fejlődni, a várost működtetni, és meggyőződésem, hogy közösségként tudjuk magunkat jól érezni Székesfehérváron.
El tudja olvasni az összes hozzászólást?
Nagyon-nagyon sok kommentet, üzenetet olvasok, a legtöbbre igyekszem is válaszolni. A válaszokat én írom, ezzel is közvetlenebbé téve a kommunikációt. Érkeznek nagyon jóleső kommentek, sőt alapvetően ezekből van több, és jönnek persze kritikusak is. Ezt egyáltalán nem bánom, mert amelyik érdemi, a valós párbeszédre alapuló és a városért érzett aggodalom által vezérelt kritika, javaslat vagy problémafelvetés, az előre viszi Fehérvár ügyeit. Ráadásul a demokráciának szerintem része az érdemi vita. Viszont ettől megkülönböztetném azt a vitát, ami öncélú, személyeskedő, ami a másik embert nem tiszteli és ami nem Székesfehérvárról szól, hanem csak önző hangulatkeltésről, feszültségkeltésről, hergelésről. Szeretném rögzíteni, hogy ezt párthovatartozástól függetlenül elítélem, és amikor meg szoktam néha szólalni egy-egy ilyen ügyben, akkor is elmondom, hogy mindenkit arra kérek: a másik személyét tiszteletben tartva folytassuk a közéleti vitákat. Székesfehérvár szerintem egyébként ebben a tekintetben bőven az országos közbeszéd átlaga fölött teljesít, és az emberek még mindig a normalitást és a normális közbeszédet, egymás tiszteletét várják el tőlük.
2025 volt az első teljes éve a mostani Közgyűlésnek. A hazai közélet viharos időszaka mellett Fehérváron a helyi ügyek, ha nem is mindig, de általában mentesek az országos pártpolitikától. Hogy látja ezt a kérdést, milyen volt a helyi közélet hangneme Fehérváron 2025-ben?
Szeretném valamennyi képviselőtársamnak megköszönni az éves munkáját, és külön azoknak mondanék köszönetet, akik konstruktívan állnak a testületi munkához. Talán mi is tettünk ezért akkor, amikor megváltoztattuk közösen azt a szabályt, hogy csak három fő hozhat létre egy frakciót. Ugyanis, ha ezt a szabályt tartottuk volna, akkor csak egyetlen frakció lenne a Közgyűlésben. Viszont úgy gondoltuk, hogy fontos az ellenzéki képviselőknek is megadni a képviselőcsoport alakításának jogát, nem elfelejtve, hogy őket is sok fehérvári szavazó támogatta, és fontos, hogy az ő hangjuk is megjelenhessen a város Közgyűlésének munkájában. Ezért a szabályt megváltoztatva, a három főt két főre csökkentettük, így nem egy, hanem három frakció dolgozik jelenleg a Közgyűlésben. Mindhárom frakciónak azonos jogosítványai vannak – hozzátéve, hogy a kormánypárti frakció, a Fidesz-KDNP frakciója támogatja a polgármester munkáját és viseli a városért a felelősséget. Emellett azonban minden ügyben törekszünk arra, hogy minél nagyobb legyen az adott döntés támogatottsága, és összességében kijelenthető, hogy a döntéseink jelentős részét egyhangú szavazati aránnyal hoztuk meg, vagy nagy arányban támogatta a testület. Szeretném megköszönni a Magyar Kétfarkú Kutyapárt frakciójának, hogy 2025 februárjában szavazatával támogatta és megszavazta a város éves költségvetését, bizonyítva, hogy van értelme egyeztetni, van értelme megkeresni azokat a közös ügyeket, amik összekötnek bennünket, és amiért közösen tudunk kiállni. Abban bízom, hogy esetleg erre a baloldali frakció is rávehető lesz 2026-ban, Fehérvár érdekében.
Mutassunk példát, hogy egy választási kampány közepette – ami országgyűlési választás, tehát nem helyi önkormányzati képviselőkről, polgármesterről szóló voksolás –, hogy ilyenkor is képesek vagyunk az országos pártpolitika fölé helyezni a város közösségének közügyeit. Ez nem csak a magyar országos politika felé lenne szerintem fontos üzenet, hanem kiemelten az Európai Parlament felé is, ahol az EP kisebbségi frakciói nem nagyon kaptak bizottsági lehetőségeket és nem nagyon kapják meg a munkájukhoz alapvetően szükséges lehetőségeket. Szerintem legyünk büszkék, hogy mi – az aktuális kormányzati felelősséggel bírók – Székesfehérváron az ellenzéknek is megadjuk ezeket a jogokat, és ettől válik tartalmilag is valós demokráciává a helyi közügyek intézése.
2025-ben is sokan, sokféleképpen beszéltünk a város közlekedéséről. Legtöbbet talán abban a tekintetben, hogy autóval és busszal hogyan közlekedünk, de a kérdéskör azért e kettő közlekedési módnál sokkal összetettebb és a közlekedés, illetve a mobilitás fogalmak között is van árnyalatnyi különbség.
Kulcskérdés a szemléletformálás, az edukáció és a tájékoztatás. Ennek egyik része például, hogy adatokról is tájékoztatjuk a nagy nyilvánosságot. Jövő év elején nyilvánosságra fogunk hozni olyan adatokat, amelyek azt fogják mutatni, hogy egy év leforgása alatt a nagy csomópontjainkban mennyivel nőtt meg a forgalom. Annyit előre tudok mondani, hogy ez 10 százalék fölötti növekedés egyetlen év alatt! Egy adott csomópontban ennyi az áthaladó gépjárműszám emelkedése! Ezek a járművek pedig nem a Holdról érkeztek, hanem mi használunk egyre több autót, mi használunk egyre több egyéb közlekedési eszközt, mi vagyunk bizonyos szempontból egyre mobilisabbak. Mindig meg kell néznünk, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az ilyen mértékben növekvő járműszámmal együtt, továbbra is élhető maradjon közlekedési infrastruktúra szempontjából a városunk. Nagyon fontos, hogy az alternatív közlekedési eszközöket erősítsük, ami Fehérváron leginkább a közösségi közlekedést jelenti. Nem véletlen, hogy megjelent az első, hosszabb buszsáv is Fehérváron. Segítenünk kell a kerékpáros közlekedés fejlesztését is, ezért fontos az, hogy ennek az infrastrukturális elemei is folyamatosan épüljenek, gondolok itt a biztonságos kerékpártámaszokra is. Szintén kiemelten fontos, hogy a gyalogos közlekedést is segítsük, hiszen sokan vagyunk gyalogosok, és ilyenkor egy kicsit sportolunk is, amikor közlekedünk, ráadásul sokkal többet látunk a gyönyörű városunkból. Fontos tehát az edukáció és a szemléletformálás is.
Szeretnénk egyre professzionálisabb utastájékoztatási rendszert kialakítani a városban, hogy az utas nyomon tudja követni a forgalmi helyzetet, azon belül is az általa várt autóbuszt, hogy éppen hol jár.
Fontos, hogy szolgálatba álljanak az elektromos midi-autóbuszok 2026-ban. Ezekkel az autóbuszokkal azokat a városrészeket tudjuk segíteni, ahova eddig a szóló autóbusz nem tudott a méretei miatt bemenni. Gondolok itt a maroshegyi és az öreghegyi kisebb utcákra. Itt is meg fognak jelenni a kisebb elektromos autóbuszok mint közösségi közlekedési eszközök, ezzel is egyfajta alternatívát nyújtva és biztosítva a fehérváriaknak. Fontos elmondani, hogy nem emeljük a jegy és bérlárakat 2026-ban sem, mert szeretnénk egyre versenyképesebbé tenni ár-oldalon is a közösségi közlekedést. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a jövőben a helyi közösségi közlekedést és a helyközi közösségi közlekedést az agglomerációs logika alapján minél inkább össze lehessen hangolni, mert ezzel nagyságrendekkel lehetne növelni a szolgáltatás színvonalát.
A parkolás lesz az egyik legfeszítőbb kérdés a következő 10-15 évben a városon belül.
Annyira gyorsan nő a gépjárműszám, hogy egyszerűen nem lehet ilyen tempóban parkolókat építeni, különösen úgy, hogyha nem csökkentjük, hanem kifejezetten növeljük a zöldterület arányát a közterületeken. Még több fát szeretnénk ültetni, még több virággal, növénnyel szeretnénk élhetőbbé, szebbé tenni a városunkat. Ezért fontosak azok a létrejövő P+R parkolók, amik a MET Arénánál, vagy éppen a Sóstói Stadionnál vannak, és jövő év elején a Malom utcában, a Sörház téren is megnyílik az új parkoló. Azt kérjük az autósoktól, különösen azoktól, akik az agglomerációból érkeznek, hogy ezeken a helyeken tegyék le az autójukat. Be kell látnunk, hogy az ingyenes közterületi egész napos autótárolásnak a világa véget ért, erre egyszerűen nincs elég hely. Biztosítjuk viszont a napi 90 percnyi ingyenes parkolás lehetőségét a hétköznapokon is a városban, amihez egy NFC kártyát kell csak kiváltani és fontos, hogy ezt több helyen, több részletben is fel lehet használni. Tehát a mindennapos ügyintézést, azt, hogy valaki elmenjen a postára, a gyógyszertárba, a háziorvosához, beugorjon egy kávéra – ezt gyakorlatilag ingyenesen megtehetik a fehérváriak.
Nagyon jó lenne, ha akár a Versenyképes Járások Programból visszaérkező forrásból, akár – és ezt különösen támogatnám – a szolidaritási hozzájárulás egy részéből utakat, járdákat, parkolókat lehetne építeni és felújítani a városban, Lázár és Gulyás miniszter urak ötlete nyomán. Ez jól kiegészítené a város saját forrását és jól kiegészítené az uniós forrásokból megvalósuló útépítéseket is. Tárgyalunk ezekről a kérdésekről a kormánnyal.
A Nagyszombati út felújítása például elindul 2026-ban, de van forrásunk már a Bakony utcai átkötő megépítésére, az Úrhidai út, illetve a Pozsonyi út felújítására, dolgozunk a Palotai út felújításának kérdésén, a Móri út felújításának a folytatásán – és sorolhatnánk még az öreghegyi és maroshegyi utcák sokaságát.
Ezekhez pénzügyi forrásra van szükség, és ne felejtsük el, hogy egy olyan városban élünk, ahol a magánszemélyeknek 2026-ban sem kell helyi adót fizetnie. Azaz az iparűzési adóbevételünkből, pályázati lehetőségekből és a remélem hamarosan meghozott, újabb pozitív kormányzati döntésekből tudunk például utakat felújítani.
Az agglomerációs gondolkodás fontosságát évek óta hangsúlyozza. Ennek gyakorlati megvalósulása felé vezető új dolog volt idén a Versenyképes Járások Program, mely több fejlesztést is támogatott a városban. A fejlesztések finanszírozásának ezen új programja bővülni fog-e a jövőben?
A Versenyképes Járások Programot egy kísérleti programként indította el a szakminisztérium. Navracsics Tibor miniszter úr többször egyeztetett a Megyei Jogú Városok Szövetségével, polgármesterkollégákkal, és sok javaslatunkat elfogadták, amik beépültek ebbe a programba. Ez szerintem azért nagy előrelépés, mert végre nem csak közigazgatási határok között mozog, hanem valójában azt az agglomerációt veszi figyelembe, ami együtt lélegzik, együtt él, együtt tud fejlődni a várossal. Sok tízezer ember minden nap bejön Fehérvárra, itt dolgozik, a gyermeke ide jár iskolába vagy óvodába, itt megy el kereskedelmi szolgáltatást igénybe venni, vagy éppen itt vesz egészségügyi szolgáltatást igénybe, a városba jár színházba, sporteseményre, valamilyen programra, vagy például egy gyönyörű adventi forgatagba. Együtt élünk a környezetünkkel, ráadásul sok fehérvári költözött ki a környező településekre, de ettől még fehérvárinak tartják magukat. Fontos tehát, hogy ezt alapul véve tudjunk fejlesztésekben gondolkodni – és a Versenyképes Járások Program erről szól. Másik nagy értéke, hogy ennek a pályázatait az önkormányzatok határozzák meg. Hallottam olyan hamis kritikát, „hogy ezt a pénzt megint elveszi a kormány”. Semmilyen pénzt nem vett el a kormány ebben a programban, ez ugyanis visszajön Fehérvárra és a város környezetébe. Fontos továbbá, hogy együttműködésre készteti az önkormányzatokat, muszáj egymással beszélniük a polgármestereknek és közös programokat meghatározni. Fehérváron ez nem szokatlan, hiszen évtizedek óta működtetünk egy Városkörnyéki Alapot, és megszokhatták már a környező települések polgármesterkollégái, hogy időről időre leülünk és Fehérvár segíti őket a működésükben, hiszen az ott élő emberek a munkájukkal segítik Fehérvár fejlődését.
A program első ütemében ez mintegy 500 millió forintot jelentett, és nagyjából ennyit jelent majd a második ütem is. Az első ütemről már támogató döntésünk van a minisztérium részéről, az összes programunkat elfogadták. Kiemelném, hogy ennek része egy mammográfiai eszköz megvásárlása a Szent György Kórház számára. Ez egy jóval több mint 100 millió forintba kerülő orvosi berendezés. Vitathatatlan, hogy nagy előrelépés a városnak, a kórháznak és hogy ez egy igazi járási program, hiszen a kórház nyilván az agglomeráció számára is nyújt egészségügyi szolgáltatásokat. Emellett a közösségi közlekedésre is tudunk költeni a programból, valamint a múzeum Gorsium telephelyére. Amit én is kritikusan szemlélek, az az, hogy ne az adónövekményünkből kerüljön ez a program kialakításra, hanem egyre inkább más állami, kormányzati forrásokból, vagy éppen a szolidaritási hozzájárulásból. Erről még tárgyalunk a szakminisztériummal. Egyébként már jövőre is javulni fog a finanszírozás.
Szerencsére nagyobb az iparűzési adó növekedése, mint amivel számoltunk még 2025 elején, ami azt jelenti, hogy gyorsabban nőtt a helyi gazdaság a vártnál.
Ebben a világgazdasági helyzetben ez bizony önmagában is nagyon nagy eredmény! Van egy 1,4 milliárd forintos összeg (iparűzési adóbevétel növekmény), amiről egyeztetünk a szakminisztériummal, és szeretnénk ezt minél nagyobb arányban kifejezetten Fehérvárra hozni. Az sem titok, hogy ezt a forrást útépítésre szeretnénk és fogjuk is fordítani. Erre készítjük elő a beruházások terveit. Ha már megemlítettük a szolidaritási hozzájárulást, fontos arról is szót ejtenünk, hogy ez 8,7 milliárd forintos tétel volt az idei költségvetésben. Mindig elmondom, hogy a szolidaritás elvével egyetértek, de annak kiszámítását egyszerűsíteni kellene, a mértékét pedig jelentősen csökkenteni. Erre a Megyei Jogú Városok Szövetsége letett már egy szakpolitikai elképzelést, amiről szintén tárgyalunk a kormánnyal. Bízom benne, hogy a következő évekre vonatkozóan megállapodásokat tudunk kötni, a visszaáramló forrást pedig elsősorban útépítésre, járdafelújításra és parkolóépítésre szeretnénk elkölteni. Hozzátéve, hogy közben tárgyalunk az állammal arról is, hogy a közösségi közlekedés működtetése a megyei jogú városoknál legyen kötelező önkormányzati feladat és kapjunk rá állami normatív támogatást. Ez is nagy előrelépést jelenthetne a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala tekintetében.
Egy-egy nagyobb beruházás kapcsán sokszor hangsúlyozza, hogy az előkészítés, a különböző tervek elkészítése, engedélyeztetése, a munka közbeszereztetése jóval több ideig tart, mint maga a kivitelezés. A 2025-ös évben nagyon sok előkészítő munka zajlott, elég csak az Úrhidai és a Nagyszombati útra vagy a Bakony utcai bekötőre gondolni, vagy a Vízivárosi Óvodára, a Telekire...
Komoly szabályok és szabványok vonatkoznak arra, hogy – különösen egy gyűjtőút esetében – mit kell a tervezőknek figyelembe venni, és utána nagyon szigorú maga az engedélyeztetési eljárás is. Sajnos ez egy idő- és szakemberigényes folyamat. Sokat léptünk előre, de megértem a fehérváriakat, akik önmagában azzal, hogy egy terv kész vagy arra megkaptuk az engedélyt, azzal nem sok mindent tudnak kezdeni. A város polgárait az érinti és érdekli, amikor maga a beruházás megvalósul és az használható. Fontos elmondani azonban, hogy nagyon sok útfelújítást valóban előkészítettünk, és amennyiben tudunk rá pénzügyi forrást előteremteni, akkor ezek a beruházások viszonylag gyorsan el tudnak indulni. A Nagyszombati út például ilyen, hiszen ott már megvan a pénzügyi forrás és jelenleg a kivitelezés közbeszerzési folyamata zajlik, valamikor a jövő évben, tavasszal-nyáron megkezdődhet a kivitelezési munka.
Visszautalnék itt a 8,7 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulásra, hiszen ez nagyon sok pénz. Ha ennek mondjuk csak a 10-15-20 százaléka nálunk maradna 2026-ban vagy 2027-ben, akkor pár év alatt utol tudnánk magunkat érni, úgy az útfelújítások tekintetében, mint ahogy mondjuk az iskolafelújításnál látható.
A kormány segítségével a középiskoláink egyre nagyobb arányban újulnak meg, de közben részben kormányzati forrásból, részben uniós forrásból, részben városi forrásból ugyanez figyelhető meg a bölcsődéknél, óvodáknál, kulturális vagy szociális intézményeknél.
A belterületi utak azok, amelyekre pályázati források korábban nem igazán álltak rendelkezésre. A helyi gazdaság ereje okán mi meg tudjuk teremteni ezeket a forrásokat, de akkor ezeknek a forrásoknak nagyobb arányban kellene helyben maradniuk. Ezen dolgozunk és lobbizunk Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselőinkkel és persze a polgármesterkollégákkal, hogy ezek a pénzek érkezzenek vissza a városunkba. Nagyon jól tudunk együttműködni dr. Molnár Krisztiánnal, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnökével is, így össze tudjuk hangolni a fejlesztési terveinket, hiszen – még egyszer hangsúlyozni szeretném –, ha felújítunk egy gyűjtőutat Fehérváron, akkor az fontos a fehérváriaknak, de fontos mindenki másnak is, aki a városon belül közlekedik.
Említette az iskolákat. Hamarosan befejeződik a Vasvári Pál és a Kodolányi János Gimnázium felújítása. Folytatódik ez a program tovább?
A Modern Városok Programban kaptunk a kormányzattól egy mintegy 20 milliárd forintos keretet, amit iskolafelújításokra tudunk költeni. Ebben voltak kisebb munkák, amik – kiegészülve uniós forrásokkal – energiakorszerűsítést, illetve szociális blokkok felújítását jelentették nagyon sok köznevelési intézményben, és vannak kiemelt nagyberuházások. Ebből elkészült a Tóparti Gimnázium teljes felújítása. Nem ebből a programból, de megtörtént a Ciszterci Gimnázium bővítése és felújítása is.
Zajlik a Vasvári Pál Gimnázium felújítása és egy új épülettel történő bővítése, amit át fogunk tudni úgy adni, hogy 2026 szeptemberében az új tanévet a vasvárisok már a megújított és bővített iskolájukban tudják elkezdeni, és úgy látom, hogy ennek a Kodolányinál sem lesz ennek akadálya.
Elkezdődött már a Teleki Gimnázium felújításának és a tetőtér beépítésével egy bővítésnek a tervezése, amire szintén az államtól kaptunk forrást, illetve a korábbi hatékony és takarékos gazdálkodás okán olyan jó kivitelezési árakat értünk el az iskolafelújításoknál, hogy meg tudtunk spórolni annyi pénzt, ami szerintünk elég lesz a Teleki felújítására.
Bízom benne, hogy nem csak a terv fog elkészülni, hanem neki is tudunk állni a felújításnak. Fontos, hogy a gimnázium mellett van egy telek, amire a város hivatalos vételi ajánlatot tett a tulajdonosnak. Szeretnénk megállapodni és ezt követően megvásárolni, ha ez nem megy, akkor pedig megfontoljuk a kisajátítás jogi lehetőségeit is, mert kizárólag ezen telek irányba tudnánk azt a régi problémáját megoldani a Telekinek, hogy legyen egy nagy tornaterme az iskolának. A Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol szintén kis tornaterem volt, most egy szabványos, 21. századi tornaterem létesül, és szeretnénk ugyanilyet a Teleki Blanka Gimnázium mellé is felépíteni.
A szakképzési centrum számos iskolájának felújítása, bővítése is elkezdődik 2026-ban.
A Bugát, a Deák és a Széchenyi is részben megújul, bővül, korszerűsödik. Remélem, hogy lesz lehetőség a programot folytatni az I. István és a Hunyadi Technikum épületeivel, amelyek szintén megértek arra, hogy jelentős felújításon essenek át. Szerintem az iskolák tekintetében nehéz nem észrevenni, hogy mennyi, de mennyi iskola újult meg a városban és beszélhetnénk még a Hétvezérről, a Munkácsyról, a Szigetről is.
Elkészül hamarosan a Vörösmarty Könyvtár Bartók Béla téri épületének a felújítása is, ami szintén a 2025-ös év beruházásait gazdagítja...
Mindenki láthatja már a Bartók Béla téren, hogy milyen szép lesz a könyvtár épületének a megújult homlokzata és az új tetőszerkezete. A homlokzat kapott egy kis díszkivilágítást is, tehát nem csak a nappali, hanem az esti órákban is egy szép ékköve lesz a Bartók Béla térnek, ami szerintem gyönyörű közösségi terünk. Dolgozunk azon is, hogy a következő években a Csók István Képtár tetejét és homlokzatát is fel tudjuk újítani. Remélem, hogy a Fekete Sasra vagy éppen a Malom épületére is megtaláljuk a felújítási célt. Várom a fehérvári emberek javaslatait.
A szociális intézményeink esetében szeretnénk a következő években jelentősen előrébb jutni.
Egy új és sokkal korszerűbb elhelyezést szeretnénk biztosítani a családok átmeneti otthonának, továbbá szeretnénk elindítani – egyébként ez törvényi kötelezettségünk is – a gyermekek átmeneti otthonának a kialakítását, ennek a megfelelő helyét keressük. Férőhelyet kell bővítenünk a a Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézményben és jobb, nagyobb helyet biztosítani a Frim Jakab Képességfejlesztő Szakosított Otthonnak. A szociális terület lesz az, ahol remélem, hogy a következő években nagyon látványos előrelépést fogunk tudni elérni. Ezen a kollégáim dolgoznak, keressük a megfelelő ingatlanokat, és a város kész akár vásárolni vagy adott esetben hosszú távon bérelni is ezen a feladatok ellátásához szükséges és erre alkalmas épületet.
Fontos hangsúlyozni, ha már a szociális intézményekről beszélünk, hogy ez az intézményhálózat meghatározó a város működésében, beleértve az állami intézményeket, az önkormányzati, az egyházi vagy a civil szervezetek által fenntartott intézményeket is. Ezek tudnak a gondoskodó önkormányzat tekintetében segítséget nyújtani. Ezt a város megteszi morális értelemben, de megteszi, ahol erre lehetősége van anyagi támogatások biztosításával az önkormányzati támogatások rendszerén keresztül is. Legyen ez szociális támogatás, vagy mondjuk a 65 év fölöttiek támogatása, amit több mint 17 ezren vettek igénybe 2025-ben. Ezt a támogatást is például emelni fogjuk 2026-ban, akárcsak a fehérvári újszülöttek támogatását vagy az ösztöndíjak összegét. 2026-ban egyébként a szociális szektorban is lesz nagyobb arányú béremelés, és a kulturális szektorban dolgozók is számíthatnak ilyenre az állam részéről. Az önkormányzat pedig emelni fogja a cafeteriát és továbbra is biztosítja a bérkiegészítéseket. Ezek pénzügyi forrása meg fog jelenni a 2026-os költségvetésben. Szeretném megköszönni ezúton is az ezekben az intézményekben dolgozók munkáját.
Szintén az állam emel például a pedagógusbéreken, amik hatnak a város iskoláiban dolgozó pedagógusokra, de a bölcsődékben és az óvodákban dolgozó pedagógusok is 10 százalékos béremelésre számíthatnak, aminek egyébként a teljes forrását biztosítja a magyar állami költségvetés az önkormányzat számára.
A társadalmi felelősségvállalás jól mutatta a közösségünk erejét, hiszen a cégek, magánszemélyek, civil közösségek, sportklubok több száz adományát adhattuk át az Alba Bástya által szervezett és sokak által támogatott, közös Szeretet Karácsony keretében pár nappal ezelőtt rászoruló családoknak.
Fontos, hogy gondoskodjunk, jobban odafigyeljünk egymásra. Az adventi időszaknak különösen szép fényt adott, hogy nagyon sok volt a társadalmi összefogás is.
Nagy munkában van ilyenkor év vége felé, hiszen ezekben a hetekben is folyik a jövő évi költségvetés összeállítása. Tudható esetleg már néhány fontosabb sarokszám?
Gyakorlatilag már a nyár végén elkezdődik a következő évi költségvetés előkészítése, aminek alapvetően fontos dokumentuma az országos költségvetés, hiszen az nagyon sok területen meghatározza, hogy milyen támogatásokat kapunk az államtól. Ezek a források tízmilliárdos nagyságrendben érkeznek működésre és adott esetben fejlesztésre. A másik nagyon fontos sarokkő a város gazdaságának helyzete és alakulása. Láthatjuk, hogy a világban technológiai változások vannak a mesterséges intelligencia és a digitalizáció térhódításával, és nyilván ez meghatározó a szolgáltatásoknál és az ipar esetében is. Tudjuk azt is, hogy sajnos a szomszédunkban egy szörnyű, brutális, embertelen háború zajlik. Morális és reálpolitikai értelemben is az lenne a legjobb és legfontosabb, hogy minél hamarabb minimum tűzszünet legyen, majd a lehető leggyorsabban béke. A háborúnak sajnos a világgazdaságra is kőkemény negatív hatása van, és energia vagy más szempontból ezek nyilván hatnak Székesfehérvárra is, amivel foglalkoznunk kell. De ugyanúgy foglalkoznunk kell az amerikai vámpolitika alakulásával, hiszen az is hat Fehérvár gazdaságára, mert a fehérvári gyáripar 85-90 százalékban exportra termel. És bizony nagy kérdés, hogy milyen áron és honnan jutunk ahhoz a földgázhoz, ami nélkül nincs fehérvári távhő, nincs fehérvári melegvíz-szolgáltatás, vagy számos ipari, háztartási szolgáltatás sem. Mindezek miatt is van kiemelkedő lokális jelentősége is annak, hogy milyen sikereket tud elérni a kormányzat, vagy akár személyesen a miniszterelnök a nemzetközi térben, tehát felelősségem hiába a helyi közéletben van, fél szemmel mindig figyelni kell a nagypolitika alakulását is! Összegezve: vannak bőven kihívások – a globális szintről érkezőek is –, de mellette szerencsére eredmények is vannak, hiszen 2025-ben megint jelentősen nőtt a város gazdasága és emiatt az iparűzési adó bevétel is. Rengeteg ember helytállása, munkája kellett ehhez, melyet köszönök!
Várhatóan eléri az iparűzési adó, talán meg is haladja a 30 milliárd forintot, ami egy történelmi szintlépés lesz.
Bízom benne, hogy minden kihívás és nehézség ellenére lesz növekedés 2026-ban is, hiszen ez a bevétel lehetőséget biztosít a város önkormányzatának, amit fejlesztésekre, működésre tudunk fordítani. Ha ezek a bevételeink jól alakulnak és meg tudunk állapodni a kormányzattal egy újfajta elszámolási rendszerben, akkor az különösen a fejlesztéseknél jelenthet újabb jelentős előrelépéseket a városban, miközben azért bízom benne, hogy a fehérváriak látják, és nem csak az én elfogultságom mondatja velem, hogy azért 2025-ben is nagyon sok beruházás zajlott, vagy éppen van folyamatban és húzódik át a következő évre, évekre is.
Tavasszal a Vörösmarty Színház és a Vidi miatt került be sokszor Fehérvár az országos hírekbe. A színház esetében láthatóan nagyon jól sikerült az igazgatóválasztás, sokan szeretik az új igazgatót. A Vidi esetében nehéz volt az idei év, miért tartotta fontosnak, hogy a város legjobb tudásával és lehetőség biztosításával teljes mellszélességgel a csapat mellé álljon és mit lehet tudni jelenleg a Fehérvár FC Kft pályáztatásáról?
A színházzal kapcsolatban szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Szikora János igazgató úrnak, aki most már városunk Díszpolgára, valamint kollégáinak, Bagó Bertalannak és Horváth Csabának, valamint természetesen a színház minden dolgozójának, a színészeknek, a műszaki dolgozóknak azt a több mint tíz éves közös munkát.
A Vörösmarty Színház az egyik legmeghatározóbb színháza lett a magyar kulturális életnek.
Szerintem fantasztikus eredményeket értek el. Szikora igazgató úr nyugdíjba vonult, igazgatóként nem szerette volna már folytatni a munkáját, de szerencsére itt van velünk és a 2038. évi ünnepi emlékévre történő felkészülésben szerepet vállalt. A színházigazgatói pályázat második fordulójában tudtunk nyár elején eredményes pályázatot hirdetni, és Dolhai Attila személyében szerintem egy nagyon komoly szakmai tekintélyt és egy nagyon nagy ismertséggel bíró személyiséget tudtunk – sportnyelven szólva – leigazolni. Fantasztikus támogatottságot lehetett érzékelni már akkor, amikor fölmerült, hogy ő egyáltalán pályázik a Vörösmarty Színház élére, és nagyon-nagyon sokan fejezték ki örömüket elsöprő arányban, amikor megválasztotta őt a város Közgyűlése színházunk direktorává. Nem kis céljaink vannak: egyrészt folyamatosan szeretnénk a nézőszámot növelni, másrészt nem tettünk le arról, hogy a következő években a Nemzeti Színház minősítést el tudjuk érni. A színház szerintem nagyon komoly munkát végzett 2025-ben is, ahogy egyébként az Alba Regia Szimfonikus Zenekar is. Nagyon fontos lenne, hogy a következő években meg tudjuk terveztetni, majd pedig forrást tudjunk találni egy új koncertterem megépítésére. Erre azért is nagy szükség lenne, mert egyszerűen úgy látjuk, hogy a város közösségi élete igényelne még egy színházépületet. A balettszínházunknak is szép bemutatókat köszönhetünk, és a kulturális életünk egyéb szereplői is – beleértve az amatőr színjátszó társulatokat, kórusokat, táncegyütteseket, diákokat – nagyon-nagyon szépen teljesítettek idén. Szóval pezsgő kulturális életünk van, legyünk erre büszkék és segítsük ennek a működését! A város jövő évi költségvetése is megfelelő támogatást tud biztosítani kultúrára, nem elfelejtve, hogy például a Magyar Kormánynak köszönhetően újabb öt évre meg tudtunk állapodni a Vörösmarty Színház fenntartásáról és az állami támogatás mértékéről, amely a korábbi 485 millió forinthoz képest 611 millió forintra emelkedett. Ugyanennyit biztosít egyébként az önkormányzat is, és így önmagában a színház költségvetése meg fogja haladni az 1,8 milliárd forintot 2026-ban, ami azt mutatja, hogy minden adott lesz ahhoz, hogy tovább tudjon fejlődni az intézmény.
Joggal és okkal vagyunk büszkék a sportéletünkre is.
Akkor is, hogyha tudjuk valamikor sikerül jobb eredményeket elérni, van amikor kicsit nehezebb. Itt is szeretnék gratulálni a MÁV Előre Foxconn együttesének, hiszen történelme során először lett magyar bajnok és kupagyőztes, illetve nagyon szépen szerepelt a nemzetközi kupákban is. Ráadásul a hazai pályás nemzetközi kupamérkőzéseket a MET Arénában tudta játszani a csapat, bizonyítva, hogy ez egy igazi multifunkcionális csarnok, ami alkalmas különböző sport-, kulturális vagy egyéb program lebonyolítására is. Ennek számos példáját láthattuk 2026-ban. A fehérvári sporton belül a legnagyobb kérdés a labdarúgás és a Videoton körül forgott idén. Tizenöt éve kaptam azt a megtisztelő bizalmat, hogy ezt a várost vezethetem. Sok mindent átéltem már, de őszintén szólva olyan nagy közösségi összefogást, közös szándékot, akaratot – talán még azt is merem mondani, hogy elvárást az önkormányzattól – mint tavasz-nyár fordulóján, amikor egy ultimátumszerű megkeresésre döntést kellett hoznunk, hogy átvesszük-e és megmentjük-e ezzel a Fehérvár FC Kft-t, beleértve a nagy múltú csapatot, az utánpótlást, magát a stadionműködtetést, még nem tapasztaltam. Tehát itt tényleg az volt a társadalmi elvárás, döntő részben ezzel kerestek meg bennünket az emberek, hogy valahogy mentsük meg a Vidit. Ezt megtettük, de jeleztük azt is, hogy a város nem tud szakmai és pénzügyi befektető lenni, és átmenetinek tekinti a saját tulajdonosi szerepkörét, mert a profi csapat fenntartása alapvetően nem önkormányzati feladat egyik sportág esetében sem. Az idei bajnoki idényt úgy tudjuk finanszírozni, hogy a cégben lévő pénz, illetve a jelentős költségmegtakarítás és költségszint-csökkentés okán a városnak a profi csapathoz nem kellett pénzügyileg hozzájárulni, az önkormányzat csak az utánpótláshoz ad támogatást, illetve működtetjük magát a stadiont. Közben pedig elindítottuk a pályázati folyamatot, ami biztosan a jövő év első hónapjaiban a fontos kérdések egyike lesz. Vannak magyar és nemzetközi érdeklődők egyaránt, és azért mondjuk el, hogy van olyan megkeresésünk is, ami egy kétlépcsős belépést jelentene, először alapvetően egy jelentős szponzorációt helyezett kilátásba, így fektetne be először a klubba és a mögötte álló gazdasági társaságba. Tárgyalunk a lehetséges új tulajdonosról, de nézzük annak a lehetőségét is, hogy nagyobb szponzor vagy szponzorok lépnének be, és ők biztosítanák azt a forrást, amit a 2026-27-es bajnoki idényre már be kell tennie valakinek befektetőként a cégbe. Ez nagyjából olyan 800 millió és 1 milliárd forint közötti összeget jelentene, és nyilván jó lenne elérni, hogy ezt semmiképpen ne az önkormányzatnak kelljen megtennie, hanem ezt már egy új tulajdonos vagy szponzorok, befektetők, tehát a magánszektor oldaná meg. Azt gondolom, hogy valamikor tavasz végéig megszületnek ebben a témában is a szükséges döntések.
A beszélgetésre való készüléskor megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy mit kérdezne 2025 év végén Székesfehérvár polgármesterétől. Összeállított egy kérdéssort, amiben második helyre sorolta az alábbi kérdést: „Mit tett a városvezetés azért, hogy a fiatalok számára elérhetőbb legyen a lakhatás Székesfehérváron? Ez ma sok városban kulcskérdés."
2026 egyik nagy kérdése a lakhatás tekintetében, hogy a város önkormányzatának tulajdonába lévő építési telkeken, esetleg az Otthon Start Program keretében ezeket az önkormányzat nem eladva hasznosítja, hanem saját maga kezd bele építkezésbe, és mondjuk a beruházásban létrejövő néhány száz lakás egy részét értékesíti, egy részét pedig bérlakásként meg tudja tartani saját tulajdonban. A közszférában dolgozók 2026-ban egy különleges lehetőséghez jutnak a lakhatási támogatással, mint ahogy egyébként azok is, akik az Otthon Start Program keretében fogják tudni igénybe venni a kedvezményes, államilag támogatott hitelt és így tudják megvásárolni az első lakásukat fiatalként, vagy így tudnak adott esetben egy nagyobb lakásba költözni a gyermekeikkel együtt 2026-ban. Bízom benne, hogy sokan tudnak élni ezzel a lehetőséggel városunkban, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fehérvári fiatalokat itthon tartsuk vagy hazacsábítsuk.
Hogyan tölti az ünnepeket, fog-e idén is kirakózni?
Igen, fogok kirakózni. Egyébként azt a szokást alakítottam ki, hogy az egyszer felhasznált, de alapvetően teljesen jó állapotban lévő puzzle-t el szoktam ajándékozni, többek között például az Alba Bástyán keresztül rászoruló családoknak, hogy másnak is nyújtson annyi örömet, mint nekem. Amikor rakom, akkor pedig podcasteket hallgatok, nem politikai beszélgetéseket, hanem kifejezetten történelemi vagy irodalmi podcasteket. Már ha nem a családommal töltöm az időt mondjuk egy társasjáték mellett, vagy éppen színházba vagy fehérvári sporteseményekre megyünk.
Szerintem mindenkinek szüksége van arra, hogy egy kicsit megálljon az élet karácsonykor és a két ünnep között.
Nagyon ritkán, szinte az évben csak ez az egy-másfél hét van, amikor lelassul a világ. Szerintem egy gyönyörű adventet zártunk, rengeteg közösségi programmal, gyakorlatilag folyamatosan élettel töltve meg a várost, és nemcsak a Belvárost. Nagy öröm volt püspök úrral meggyújtani a gyertyákat a város adventi koszorúján és három kisgyermekkel felkapcsolni az ünnepi fényeket. Szeretném megköszönni itt annak a sok-sok száz embernek a munkáját, közös erőfeszítését, akik az adventi programok előkészítésén, technikai lebonyolításán keresztül hozzájárultak ahhoz, hogy idén is egy gyönyörű adventi időszakunk lehessen. Hadd idézzek itt egy mondatot, amit egy kedves hölgy mondott nekem néhány napja: „azért gyönyörű az advent, mert mintha ilyenkor egy kicsit jobb emberekké válnánk.” Kívánom azt, hogy ha tudtunk egy kicsit jobb emberekké válni ilyenkor, akkor ez húzódjon át a következő évre is. Kicsit jobban figyeljünk oda egymásra, segítsük egymást, legyen az összefogás a fő hangsúly. Ne azt keressük, ami szétválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt – például ennek a városnak a szeretete.
