Az ország lakosságának már több, mint fele használ internetet

 Fél év alatt 3 százalékkal nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék. A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően.
2009.08.26. 21:21 |
 Fél év alatt 3 százalékpontot nőtt a 15-69 éves hazai lakosságon belül az internetezők aránya, így 2009 első félévében 52 százalékos az internet penetráció – több mint 3,9 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 47 százalék.
 
 Az internetet ennél többen próbálták már ki, ugyanakkor a lakosság kétötödéről még mindig elmondható, hogy gyakorlatilag semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internettel, illetve az ott található tartalmakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban - olvasható az NRC közleményében.
 
Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.
 
 Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.
 
 Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Míg 2008 második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, addig az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.
 
 A 15-69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.
 
 

Magyarország

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.
  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.
  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.
  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.