Az emlékező ünnepe - már próbálják az október 23-i műsort Fehérváron

Sok-sok órányi beszélgetést rögzített a telefonjára Matuz János, akit tucatnyi fehérvári tisztelt meg azzal, hogy – az év elején közzétett felhívás nyomán – megosztotta vele az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeit. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ művészeti intendánsa évek óta a korabeli, helyi híradásokra, a fellelhető dokumentumokra támaszkodva írja az évfordulókon bemutatott darabokat, hogy azok minél jobban átélhetők legyenek a város közössége számára.

„Az idei az eddigi évek legszemélyesebb előadása szeretne lenni: nem az író-rendező, hanem a fehérváriak történetei lesznek a meghatározóak a színpadon. Az emlékezők sok-sok, az egyénnek fontos részletet meséltek el, olyanokat, amelyekkel teljessé válhat a nagy egész. A beszélgetések során megéreztem, milyen elevenen él, mennyire fontos még mindig a forradalom emléke, épp ezért érzem azt is, hogy mekkora a felelősségem ezzel a darabbal a történethordozók iránt” – hangsúlyozta a rendező. A korábbi évek előadásai a diákok, a fiatalok szemszögéből mutatták be a történéseket, most az idősebbek, a hetven fölötti korosztály, a még személyes emléket őrzők kapnak „főszerepet” – ők érezhetik magukat „otthon” a színpadi történetet látva, hallva – tette hozzá Matuz János.

Az Emlékező ünnepe három alap dokumentumra épül: a negyvenedik évfordulóra készült „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett” című, Csurgai Horváth József által szerkesztett kötet, a Székesfehérvár 1944–1988 közötti időszakát felelevenítő, Demeter Zsófia szerkesztette Fehérvár Anno… sorozat negyedik kötete, valamint a Pofosz megyei szervezetének kiadványai adják a történet alapját, amelyet a személyes interjúkban megjelenő, érzelmekkel teli részletek tesznek teljessé. A darab szereplői: Törsök Márta, Magony Imre, Csutorás Emma és Schneider-Zaj Ákos, valamint Lórodi Luca, aki a tánc eszközeivel egészíti ki a színészek mondatait. Az előadás október 23-án, vasárnap 10 órakor kezdődik a Városház téri színpadon.