Athéni demokrácia és iszlám vallás a történelem írásbelin

A történelem írásbeli vizsgán különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Foglalkozniuk kellett a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással is. A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következett. Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolni, de voltak még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is.

 

A második részben kifejtendő feladatok voltak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kell írni. Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kell választani. Ezek között szerepelt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviselte. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

 

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint történelemből középszinten 1241 helyszínen 71 145 vizsgázó, emelt szinten 119 helyszínen 6332 vizsgázó tett érettségit. Ebből a vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, olasz, spanyol és szlovák nyelven is tettek érettségit. Csütörtökön az angol írásbeliket tartják.