Siklósi Gyula, a 2017-ben elhunyt nemzetközi hírű régészprofesszor születésének 70. évfordulóján avattak síremléket a Béla úti temetőben. Az emlékezők a síremléknél szóltak arról is, hogy a legújabb kutatások visszaigazolják azokat az eredményeket, amiket ő hagyott ránk, szellemiségéből pedig a jelenben is erőt meríthetnek azok, akinek hozzá hasonlóan "szent ügye" Székesfehérvár.
Siklósi Gyula professzor (1949-2017) sváb szülők gyermekeként is őszintén vallotta magyarságát és évtizedek óta kutatta és dokumentálta a "Szent Székesfehérvár" dicső múltját, európai nagyságát.
Síremlék őrzi Dr. Siklósi Gyula régészprofesszor nevét
"
Az emlékek beleszorultak egy kőbe, azok az emlékek, amiket Siklósi Gyula annak idején oly sokszor elmondott nekünk. Most már mindenki tudja, hogy a legújabb régészeti leletek alapján Székesfehérvár nem ezer éves város, hanem ezeregyszáz éves városról beszélünk. Ezeket a leleteket Siklósi Gyula mutatta meg a fiatal régészeknek. 40 éven keresztül ott volt minden egyes gödörben, ásatásnál azért, hogy kutassa a számára legfontosabb város, Székesfehérvár múltját." - emlékezett a régészprofesszorra Nagy Zoltán Péter, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője.
Siklósi Gyula síremlékét kedden a Béla úti temetőben Spányi Antal megyés püspök szentelte fel. A kezdeményezés a régészprofesszor néhány közeli barátjának összefogásával és anyagi támogatásával valósult meg.
Kocsis Balázs szobrászművész alkotása a síremlék, amelynek alapját Acsai Bence vállalkozó készíttette el a Városgondnokság közreműködésével.
"Az elmúlt időszakban sok dolgot tudtunk közösen tenni annak érdekében, hogy tovább éljen Siklósi Gyula emléke. A róla elnevezett várostörténeti verseny azért indult, hogy a fiatalok is megismerjék az ő tudását és várostörténeti kutatóintézet is viseli a nevét annak a személyiségnek, aki mindig azt kereste, mi volt ez a város és nem azt, hogy mi nem volt." - fogalmazott a síremléknél Cser-Palkovics András polgármester, aki hozzátette, Siklósi Gyula alakja élő nekünk azért is, mert a legújabb kutatások visszaigazolják azokat az eredményeket, amiket ő hagyott ránk. "Arra kért bennünket, hogy ki-ki a saját őrhelyén folytassa az ő kutatásait. Mindig elmondta, hogy nem önmagában azért, hogy a múltra gondoljunk, hanem azért is, hogy abból a jelenben is erőt meríthessünk és amikor a jövő Fehérvárjáról gondolkodunk, akkor ezeket az értékeket soha ne felejtsük."
Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a legújabb kutatások néha már Siklósi Gyula legmerészebb álmait is túlszárnyalják.
Hozzátette, hogy sajnos pont életének utolsó éveiben különösen kijutott neki olyan szakmai, vagy annak álcázott üzenetekből, amik nagyon megviselték lelkileg és fizikailag is: "Ezt nem tudjuk meg nem történtté tenni, arra viszont továbbra is tudunk felelősséget és kötelességet vállalni, hogy munkáját, szellemiségét, gondolatvilágát visszük tovább." - hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki azt kívánta, hogy időről időre - ne csak Mindenszentek idején - jöjjünk el az emlékművéhez és gondoljuk át, mit tettünk azért a városért, Székesfehérvárért, ami neki "szent üggyé" vált.
Siklósi Gyula minden faragott kőből kiolvasta a királyok üzenetét és a múlt bizonyítékainak tudományos feltárását követően nem félt kimondani: a keresztény Magyarországot tudatos gonddal előkészítő Géza fejedelem munkáját követő Szent István szándékának megfelelően évszázadokig Székesfehérvár volt az ország fővárosa.
Siklósi Gyula nem Székesfehérváron született, mégis igazi fehérvári lett. Tudományos munkássága alapján pedig megkérdőjelezhetetlen, hogy nemcsak szívével, hanem eszével is szerette városunkat. Karrierjét soha nem helyezte Székesfehérvár szeretete és a város hagyományainak, történelmének tisztelete elé. Az utolsó szó jogán sem engedett az általa már korábban leírt történelmi tények igazságából. Hitelességével akart nyomatékot adni annak, hogy soha senki ne vitathassa el szeretett városa középkori értékeit.
