-
Egy hét múlva becsöngetnek
A 2024/25-ös tanév utolsó tanítási napja 2025. június 20. lesz. A végzős középiskolásoknak 2025. április harmincadikán ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2025. május harmincadikán kell utoljára iskolába menni.
2024.09.02. -
Kalauz nélküli vonatok
Szeptember 30-tól a Budapest és Székesfehérvár közötti vonalon közlekedő S36 és G43-as járatokat, valamint a Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokat is bevonják a kalauz nélküli rendszerbe.
2024.08.30. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12.
Áder János: mindannyiunk felelőssége a teremtett világ megőrzése
Áder János újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.
Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van - figyelmeztetett az államfő. Ezért nem a természetet, hanem "a saját természetünket kell legyőzni" - fűzte hozzá.
Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növények eltűnéséről, beéretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván: a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőnket.
A káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön - fogalmazott, hangsúlyozva: a légkör közös, a vizeink egymásba folynak.
Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szükségességéről, majd úgy ítélte meg: ma már az a kérdés: "lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek".
Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze? Vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely - alig egyetlen emberöltő alatt - elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? - sorolta a kérdéseket a köztársasági elnök.