Speciális műszerekkel a napokban kezdődnek azok a földtani kutatások Székesfehérvár, Aba, Tác és Seregélyes külterületén, amelyek végső célja a geotermikus energia kinyerésére legalkalmasabb területek feltérképezése. A kutatók két, összesen 24 kilométeres nyomvonalat állítanak fel, s ezek mentén végzik a szondázást, amely várhatóan november 16-ig tart majd.
Székesfehérvár és térsége geotermikus energiahasznosítási lehetőségeiről keveset tudunk, ráadásul a terület földtani felépítése, szerkezete sem teljesen ismert.
Magyarországnak viszont az energiaellátás terén amennyire csak lehet, önellátásra kell törekednie, hiszen ez kulcsfontosságú a gazdaság stabil fejlődése és az ország energiaszuverenitásának megerősítése szempontjából. Ezért is született 2021-ben egy kormányhatározat, amely alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) országos léptékű földtani alapkutatásba kezdett. Olyan, geotermikus energia szempontjából perspektivikus területeket vizsgálnak meg, amelyek földtani szerkezetét eddig csak kevésbé ismertük. Ennek a programnak a részeként térképezik fel a Székesfehérvár, Tác, Aba és Seregélyes közötti 195 négyzetkilométeres területet is.
1936-ban mélyfúrással kerestek termálvizet Székesfehérváron, azonban a fúrást 1228 méteren abbahagyták. Az erről szóló írásunkat ITT olvashatja!
Mivel ez a környék olajkitermelés szempontjából soha nem volt érdekes, a korábbi évtizedekben sem végeztek olyan mélyfúrásokat, amelyek alapján jobban ismerhetnénk a földtani szerkezetét. Most sem fúrással, hanem szeizmikus módszerrel keresik azokat a töréses szerkezeteket, ahová később lefúrva a legkönnyebben kinyerhető a geotermikus energia.
A szakemberek az agárdi termálfürdő folyamatos melegvíz utánpótlása és a Székesfehérvártól délre húzódó Balaton-törésvonal nyomvonala alapján jelölték ki a legígéretesebb területet, ami belterületet nem érint.
Mint megtudtuk, a szóban forgó területek egy részére – amelyek elsősorban szántóföldek, mezőgazdasági utak – már kikerültek a két, összesen 24 kilométer hosszú mérési nyomvonalat jelölő karók. 2400 pontra helyeznek majd ki mérőműszereket, úgynevezett geofonokat, amelyeket kábelek kötnek össze. Ezek szigetelt, jól látható, narancssárga színű vezetékek, erősáram nem folyik bennük, de a szakemberek kérik, járművel senki ne haladjon át rajtuk. Azokon a részeken, ahol a kábelek utakat kereszteznek, védőcsatornákba kerülnek, ezeken óvatosan át szabad hajtani. Ahol szükséges, a magas növésű növényi kultúrákban megtisztítják a területet, fákat természetesen sehol nem érintenek a munkálatok.
A műszerek hamarosan a helyükre kerülnek, a héten pedig megérkeznek azok a teherautó nagyságú önjáró gépek, amelyek szeizmikus (kis energiájú rugalmas) hullámokat keltenek és juttatnak a föld mélyébe.
Ezek a hullámok a kőzettani rétegek határairól visszaverődve szolgáltatnak értékes információkat a felszín alatti kőzetrétegek elhelyezkedéséről, a törésekről és más szerkezeti viszonyokról. A rezgéskeltések során rövid ideig várható zaj és rezgésnövekedés a gerjesztési pontok közvetlen környezetében, ami 10-20 méterrel távolabb már nem is érzékelhető. A mérések két ütemben, november 3. és 9., és november 10. és 16. között zajlanak le. A nyers mérési adatok, valamint a szoftveres feldolgozással elkészülő adatrendszer és a kutatást összefoglaló zárójelentés a Földtani és Geofizikai adattárba kerül be, ahol bármely érdeklődő (magánszemély, cég) számára ingyenesen megtekinthető, illetve megvásárolható lesz.
A mérések fontosak tudományos és közvetlen környezetünk erőforrásainak megismerése miatt is. A tevékenységgel érintett valamennyi földtulajdonost megkeresik a kutatók, akik az esetleges kellemetlenségért az érintett tulajdonosok és a közlekedők megértését kérik!
