A Szent Imre templomban ünnepelte Fehérvár Nagyboldogasszony napját

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja.

A Szent István-i felajánlás következtében Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templom, főpapi székesegyházak, templomok, kápolnák, monostorok és búcsújáró helyek is az ő nevére szenteltettek.

„Máriát égi anyánknak tekintjük. Nem valamiféle jámbor gondolattól vezérelve, hanem Krisztus halálosan komoly, véresen hiteles szavai nyomán, aki Máriát a kereszten adta nekünk anyánkul és aki minket Máriának fiául adott.” - hangsúlyozta ünnepi homíliájában Spányi Antal, megyés püspök.

„Szívesen tekintünk Mária szobraira és képeire és kérjük, segítsen bennünket, hogy tudjuk életünk különböző dolgait úgy rendezni, ahogy neki sikerült. Hogy elkerüljük a bűnöket és kövessük Krisztust” - tette hozzá a főpásztor.

„De vajon képesek vagyunk-e tanulni tőle?

Mert minden szép gondolat, minden jámbor érzés hiábavaló, ha nem követi életformálás, cselekedet.

Az érzelmeken túl Mária lelkét kell hordoznunk és Mária életének tanítását kell követnünk.” - emelte ki Fehérvár püspöke.

Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony ünnepét Szent István király is megülte. A mennybe felvett Szűzanyát kezdettől fogva tisztelte Székesfehérváron, az országfelajánlást követő napon 1038-ban ezen az ünnepen hunyt el. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt.

Az eseményen részt vettek Székesfehérvár alpolgármesterei, Róth Péter és Mészáros Attila is.