Most kezdődő cikksorozatunk bemutatja, hogyan viselik a növények a változó klímát, mely fafajok bizonyulnak ellenállóbbnak, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor új növényeket, fákat ültetünk akár a kertünkben, akár a közterületeken.
Egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságot és a szélsőséges hőmérsékletet jobban tűrő fajok.
A mostani első részben Homoki László kertészmérnököt faápoló szakmérnököt, a Városgondnokság Kertészeti Divíziójának vezetőjét kérdeztük arról, hogyan viseli a város növényállománya a mostani időjárást és mire számíthatunk a közterületeken, továbbá tanácsot is add, hogy milyen fák és cserjék viselik a legjobban ezt az extrém időjárást.
Lassan fél éve nem esett számottevő csapadék, és egyértelműen látszik, hogy bizonyos fafajok jobban bírják az aszályt és a hőséget, míg mások kevésbé. Kertészmérnökként hogyan látja, mi a helyzet jelenleg a város közterületein a fás szárú növényekkel? Van-e bármilyen elképzelés arra vonatkozóan, hogy meddig viselhetik el a növények ezt a rendkívüli időjárást?
Sajnos jól látható, hogy nagyon szenvednek a fák, különösen azok, amelyeket olyan területen vannak, ahol kevés a körülöttük rendelkezésre álló föld. Ezeknél látszik leginkább a mostani aszályos és forró nyár hatása. Sajnos már egy hónappal ezelőtt megkezdődött néhány fa lombhullása is, úgy néznek ki, mintha éppen október lenne.
Japánakác a Palotavárosban, a Beszédes József tér sarkán.
Vannak azonban olyan fajok, amelyek talán jobban elviselik ezt az időjárást, és egyelőre nem lehet látni rajtuk a csapadékhiány jeleit. Erre talán a legjobb példa a japán akác. Sok öreg japán akác van Fehérváron, amelyek hatalmas lombfelülettel rendelkeznek, és nyilván a gyökérzetük is hatalmas.
Talán a japán akácokat lehetne kiemelni az összes fa közül, eddig ők sínylették meg legkevésbé a száraz nyarat a közterületeken.
Fiatal vadgesztenyefa a Gellért újsoron az akácok mellett. Jól látszik a különbség a különböző fajták tűréshatára között.
Nagy probléma van viszont a vadgesztenyékkel már évek óta, és most is nagyon hamar lehullott a levelük, ők szenvednek leginkább. Nagyon félő, hogy egyes fajok teljesen ki fognak szorulni a térségünkből.
Látszik már, hogy melyek azok a fajták, amelyeket biztosan nem ültetnek már, pedig korábban jellemzőek voltak a városra?
Már nagyon régóta csak várostűrő fajtákat ültetünk a közterületeken. A nemesítőknek ez az időszak most hatalmas kihívást jelent, mind a fás szárú növények, mind pedig a lágyszárú növények világában.
Volt most nyáron a két hőkupola, amikor egyszerűen megsültek a fák levelei. Olyan erős napsugárzásnak és tartós melegnek voltak kitéve, hogy a levelek egyszerűen megszáradtak a fákon. Még mindig a jövő kérdése, hogy nálunk mi marad meg, és melyek lesznek azok a strapabíró növények, amelyek hosszú távon is elviselik ezt a szélsőséges időjárást.
Egy azonban biztos: mindenképpen a mediterrán világban jól működő fák irányába kell gondolkodni hosszú távon.
A Gáz utcában ez a 30-40 éves nyírfa a platánok között még egészen jól viseli az aszályos időjárást.
Azt látom most, hogy azok a növények, amelyek északabbról származnak, mint például a nyírfa, szinte biztosan hamarosan el fognak tűnni sajnos.
Mi a helyzet a nagy fákkal? Amikor a mostani nagy fákat Fehérváron elültették, akkor jellemzően akár egy-két méterre is volt a talajvízszint, bőséggel volt víz a város alatt a földben, most pedig majdnem hat méteren van átlagosan a fehérvári talajvízszint...
A platánokról általában elmondhatjuk, és ez látszik is egyértelműen, hogy a vízpartokon lévő platánfák mennyivel jobban érzik magukat, mint a más területeken lévők. Ez mindenképpen kihívás lesz Fehérváron.
Jelenleg a nagy platánjainknak talán van akkora gyökérzetük, hogy mélyről biztosítani tudják maguknak a vízpótlást.
Hogy hosszú távon mi lesz velük, sajnos nem tudjuk. Persze egy hatalmas fának jellemzően lehet a gyökérzete akár öt-hat méter mélyen is, és így elérheti a talajvizet. De ki tudja, hol áll meg a talajvíz csökkenése?
Teljes a bizonytalanság, gondolom, a kertészeknél is, hogy melyik növény és meddig bírja még ezt az időjárást, mint ahogy azt sem tudjuk, mikor lesz számottevő csapadék?
Teljes bizonytalanság van jelenleg, és a vízügyes szakemberek is megerősítették, hogy drasztikusan csökken a talajvízszint. Amíg egy nagy fa gyökérzete eléri a vizet, addig nincs problémája, de mondjuk egy parkoló és egy járda között lévő fánál hiába mediterrán származású, például ezüsthárs, szinte teljesen elégtek a levelek, és a nyár második felére egyszerűen eltűnt róla az összes lomb.
Fiatal cserjék öntözése a Szekfű Gyula utcában.
A Városgondnokság folyamatosan öntözi a közterületi, főként fiatal fákat, amit csak tudnak, megtesznek az életben maradásukért. Az öntözés volt a fő prioritás a nyáron.
Akármennyit is öntözhetünk, annyit egyszerűen lehetetlen öntözni, hogy a növények jól érezzék magukat ebben az aszályban.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy hiába van öntözve a fa, ha a hőkupola hatására megégnek a levelei, és a fának teljesen felborul az élete, illetve az egyensúlya.
A fa egyik védekezési módszere ugyanis az, hogy az elégett leveleket ledobja.
Így nem fog párologtatni, és onnantól kezdve megpróbálja saját magát életben tartani. Mivel a fa bioritmusa ezáltal megborul, elkezdhet az őszi időszakban új hajtásokat nevelni. Ezek a hajtások azonban télre már nem fognak beérni, így újabb károsodásról beszélhetünk, mert ezek a részek el fognak halni a fán.
Hogy bírták a lágyszárúak a nyarat?
Még az évelőket is megviselte ez a hőség. Azt néztem például, hogy a Vörösmarty téren, az osztósávban, ahol van a mindenki által kedvelt japánfűsorunk, most ők is szenvednek, és a levelek vége erőteljesen visszaszáradt. Ez egy teljesen öntözetlen terület, körbe van burkolva, és eddig nagyon szépen viselték, üdezöldek voltak. Most azonban az idei nyár rajtuk is keményen látszik, pedig egy borzasztóan igénytelen növényről van szó öntözés szempontjából.
Sajnos most olyan szélsőséges időjárási körülmények vannak, hogy nem biztos, hogy minden növényünk elviseli ezt.
Azért hatalmas kihívás ez mind a kertészeknek, mind a nemesítőknek, mert eddig ilyen extrém időjárás nem volt, mint amit az idei nyáron magunk mögött tudhatunk.
A gyepfelületekkel mi a helyzet? A gyepnek a gyökere is viszonylag mélyre nőhet, és tud is regenerálódni általában. Egy ilyen szárazság után is képes lesz erre?
A gyepre jellemző volt a korábbi években, hogy ha nyáron kiégett, akkor később, amikor megkapta a csapadékkal a vízutánpótlást, viszonylag hamar bezöldült. Szerintem kevésbé okoz majd ez problémát a gyepszintben.
A csörgőfa is egészen jól viselte a forró nyarat.
A cserjeszintben és a fás szárúak szintjén viszont igen. A cserjéknél is lehet látni, hogy szenvednek. Néztem a minap az aranyvesszőket a városban, ami szintén egy igénytelen cserje, és egyszerűen rá voltak sülve a levelek a bokorra. Fizikai lehetetlenség, hogy az összes növényfelületet megöntözzük a közterületeken.
Pedig a cserjéket is öntözi a Városgondnokság, ahol lehetőség van rá...
A fiatalokat mindenképpen, mert esélytelen lenne az életben maradásuk a gyökeresedési időszakban öntözés nélkül. Az idősebb, sokéves cserjék, amelyeknek már komolyabb, mélyebbre hatoló gyökérzetük van, szintén igényelnék a vizet. Az aranyvessző volt számomra most a legmegdöbbentőbb, hogy ez az igénytelen, tömegcserjének nevezett növény sem bírta ezt az extrém időjárást.
Egyre népszerűbbek a kerttel rendelkező házaknál az örökzöldek. Mely örökzöldek bírják a közterületeken a legjobban, mik a tapasztalatok?
Évek óta látszik, hogy a lucfenyő, az ezüstfenyő és a feketefenyő sem érzi jól magát. Ezek északról származnak, és ahhoz az éghajlathoz vannak hozzászokva. Nekik ez a száraz, forró, meleg időszak nagy próbatétel volt. Azt is látni már egyértelműen sajnos, hogy ezek is ki fognak szorulni a térségből. Régóta nem viselik el ezt a hőhatást, aminek itt ki vannak téve.
A lomblevelű örökzöldeknél azt látom, hogy öntözötten ugyan, de a korallberkenye és a babér jól viselkedtek. Közterületeken és házi kertekben is nagyon sokan alkalmazzák őket, akár sövénynek, akár szoliterként.
Fehérváron sok cédrus- és ciprusfajta is található a közterületeken, és jelenleg ezeknél a növényeknél még nem tapasztaltam problémát. Jól viselik az aszályt és a meleget.
Ami még egy érdekes cserje lehet, és nyilván van termése is, az a füge. Azt látom, hogy ezek nagyon jól érzik magukat mindenféle területen. Azt gondolom, hogy a füge is lehet egy ilyen jövőképi cserje, mert tényleg a teleket is már egészen jól viseli, illetve ezt az extrém hőséget is.
Fügefa a Gáz utca és a Németh László Általános Iskola közötti kis parkban a lépcsőház bejáratánál.
Semmilyen levélkárosodást nem lehet látni rajta a meleg ellenére.
Sokan tartanak attól, hogy ha lesz januárban egy hétnyi mínusz 15 fok, akkor teljesen visszafagy...
A fügével az a tapasztalatom, hogy ha vissza is fagy, akkor erőteljesen vissza kell vágni, és nagyon szépen meg tud újulni. Sok új hajtást fog hozni, aztán újból kineveli a bokrot. Az olajfa más téma, nálunk azért még mindig fagyérzékeny, ezért takargatni, bugyolálni kell.
Milyen fákat ültetne most ősszel a kertjébe?
A lepényfa (Gleditsia) nagyon jól viselte ezt a szárazabb időt. Neki talán nagy előnye, hogy pici a levele, tehát nem okoz úgymond nagy takarítási munkát az őszi időszakban. Aztán az ostorfát szeretném megemlíteni, a nyugati ostorfát, ami például a Rákóczi úton az osztósáv növényzete. Gyönyörűek és nagyon jól viselik a mostani időjárást. Japán akácot és ezüsthársot is ültetnék, ami megint egy mediterrán származású növény. Szerintem nekik szintén jó a várostűrésük.
Hasonló korú gömbkőris öntözőzsák nélkül is jobban viselte a hőséget, mint mögötte az öntözőzsákkal ellátott platánfa.
A szárazságot nagyon jól viseli a mezei juhar, aminek szintén pici a levélmérete, viszont azt tudni kell a mezei juharról, hogy nagyon lassan nő, és az éves növekedése csekély.
Egy dekoratív fa, és viszonylag gyorsan is fejlődik, ráadásul elég sokáig virágzik nyáron, az a selyemakác. Ez a házi kertekben népszerű lehet, mert ernyős koronát nevel, és alatta nagyszerű pihenőrészt lehet kialakítani.
Még egy igénytelen fát szeretnék megemlíteni, ami nagyon jól viselte az elmúlt nyarat, az pedig a csörgőfa. Neki nyáron sárga virágai vannak, és nagyon jól viselkedett akár a szmogosabb területek mellett, illetve a száraz területek mentén is.
Japán akácot érdemes még ültetni?
Érdemes. A Zichy ligetben a balesetveszélyes fák kivágása után szintén japán akáccal történt meg a pótlás, ugyanazt a fajtát ültettük vissza a területre. Azt néztem, hogy százszázalékos volt a fiatal egyedek eredése. A japán akác is viszonylag jól fejlődik, gyorsan lesz belőle „kész” fa.
Cserjékről beszéljünk még, hogy miket ültetne?
Ami szerintem említésre méltó, az a tamariska, ami lehet akár a jövő növénye is, mert a szárazságot nagyon jól viseli. Amikor még kertész tanuló voltam, akkor a tamariska általában tömegcserje volt az autópályák rézsűiben vagy a két sáv közötti területen beültetve, merthogy mindent elviselt. Ennek a növénynek is elég szép a virága, és egy nyírt sövénynek szerintem nagyon jó növényanyag lehet. Annyi, hogy télen lomb nélkül van, csak tavasztól őszig van lombja.
A mahóniát is megemlíteném. Nagyon jó volt a hőtűrése most, és nem sérültek a levelei, tehát abszolút nem látszódik rajta sem az aszály, sem a nap hatása.
Mahónia a Piac tér sarkán. Kora délelőttől egészen estig tűzi a nap ezt az ágyást.
A babérmeggyek nem viselték most olyan jól ezt a nagy hőséget nyáron, kellett nekik a víz. Muszáj volt öntözni, mert különben megpilledtek a leveleik, lógtak a babérlevelek, pedig egy erős, masszív, kemény levélről beszélünk.
Tiszafákról mi a véleménye? Ugye eleinte szereti a vizet, de megmarad a szárazságban is, de azért neki is van egyfajta tűréshatára.
Nem rossz a tiszafa sem. Eleinte nagyon szereti a vizet, de például egy négyéves beültetés öntözés nélkül is teljesen jól átvészelte a mostani nyarat. A tiszafának egy hátránya van, hogy picit lassabban növekszik.
Egy másik növény, ami nagy eséllyel népszerű lehet a jövőben, az arizonai ciprus. Nagyon jól tűri a hőséget és a szárazságot, és a betegségekkel szemben is ellenálló.
Sorozatunk magánkerteket építő kertészmérnök tanácsaival folytatódik jövő héten.
(A cikk mesterséges intelligenciával való átírását és saját tartalomként való újraközlését megtiltjuk! Az írást kizárólag változatlan formában, az újraközlés címében forrásmegjelöléssel és a forrásra mutató pontos hivatkozással lehet felhasználni!)
