-
Vállalkozói és Közösségi nap
Első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal szervezett Vállalkozói és Közösségi napot a Viantis Üzleti Klub szombaton a Sóstói Stadionban. Az eseményen helyi és környékbeli vállalkozások ismerkedhettek leendő partnereikkel, miközben a kiállítások és izgalmas előadások mellett gyakorlati workshopok is várták a résztvevőket. A vállalkozások képviselőit és a látogatókat dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.
2026.10.17. -
40 éves a Kóger Optika
Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte pénteken Székesfehérvár egyik nagymúltú családi vállalkozása, a Kóger Optika. A Kossuth utcai üzletben a családtagok és barátok jelenlétében tartott vidám hangulatú délutánon felidézték az alapítás történetét, a kezdeti éveket és szó esett arról is, hogy reményeik szerint a következő generáció tovább viszi a családi vállalkozást.
2026.10.16. -
Befizette a város a hozzájárulást
A mai napon elutalta az Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás utolsó, közel 3,6 milliárdos részletét – adja hírül legfrissebb bejegyzésében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere a jövő évi kilátásokról is ír, kíváncsian várva a 2027-es állami költségvetés számait, s nem rejtve véka alá, hogy Fehérváron is erősen csökkent a helyi gazdaság teljesítménye.
2026.10.15. -
VOSZ üzleti fórum
A mostani fórum középpontjában a mesterséges intelligencia vállalati használata és jövőformáló lehetőségei álltak. A Sóstói Stadion rendezvénytermében megtartott fórumon a technológia legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseit járták körbe a résztvevők az előadók segítségével, valamint szóba került a vagyonadó és a vállalkozások vízfelhasználásának zöldítése és csökkentése is.
2026.10.14.
A jövő elkezdődött! – magyar egészségipari fejlesztések mutatkoztak be a MOL Arénában
A koronavírus-járvány okozta világméretű változások rávilágítottak arra, hogy az ellátásbiztonság kulcsfontosságú a magyar egészségügy számára, ezért a kormány 2020. augusztus 3-án meghirdette az Egészségipari Támogatási Programot a hazai gyártás megerősítésére és az ellátási kapacitások növelésére. Az ETP célja az volt, hogy fejlesszék a hazai gyógyszer- és gyógyászati eszközgyártást, a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével.
A workshop megnyitóján Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke, a Karsai Alba Kft. ügyvezetője a kiállító cégek képviseletében köszönetét fejezte ki Magyarország kormányának és a Pénzügyminisztériumnak. Mint mondta: mindenki, aki ezen a programon dolgozott, inspirációt adott egy új iparág megteremtésére. Most az a feladat, hogy folyamatos legyen a termékek gyártása.
Prof. Dr. Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója nemzetközi összehasonlításokról számolt be. Dániában az egészségpiaci beszállítók 90 százalékát teszik ki a hazai cégek, Kínában közel 100 százalék, Magyarországon azonban mindössze 17-18 százalék az arány. A főigazgató elmondta, a járvány kirobbanásakor hirtelen megnövekedett az igény egyes orvosi eszközökre, és alig tudták felvenni a harcot. A Egészségipari Támogatási Program várhatóan csökkenteni fogja ezt a kiszolgáltatottságot.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy az egészségipari tevékenység egy nagyon magas követelményrendszerrel működő gazdasági szegmens. Meg kell teremtenünk a hazai ellátás biztonságát, ami jelentősen felértékelődött az elmúlt másfél-két évben. Az eszközbeszerzésben hátrányt jelenthet, ha a termelés a világ másik pontján van, a termékeket utaztatni nem egyszerű, vagy éppen nincsenek beszállítók. A Egészségipari Támogatási Program a biztonságot tudja garantálni.
Magad uram, ha máshogy nem megy! – fogalmazott Vargha Tamás országgyűlési képviselő. Elmondta, a járvány kirobbanása együtt járt az ellátási útvonalak bezáródásával, így magunknak kell gondoskodnunk azoknak a gyógyászati eszközöknek, készítményeknek, gyógyszereknek a gyártásáról, melyekre szükségünk van. Köszönetét fejezte ki a kormánynak a Program támogatásáért.
Magyarország az egészségiparban is komoly fejlődésnek indult. Most már nem fordulhat elő az a félelem, hogy ha a Szuezi-csatornán keresztbe fordul egy hajó, akkor mi lesz az egészségügy ellátásával, a fejlesztő magyar cégek ugyanis el tudják látni a magyar kórházakat – mondta Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében többek között rámutatott, hogy a magyar egészségügy és az egészségipar kapcsolata korábban igen rossz állapotban volt. 2019-ben a beszállítók 82 százaléka külföldi volt, a maradék 17-18 százalékot pedig olyan multinacionális cégek tették ki, melyek Magyarországon gyártottak, de nem voltak magyarok.
A járvánnyal robbanásszerűen megnövekedett kereslet óriási drágulást hozott és hónapokra megbénította a szállítási láncokat, melyeken keresztül Magyarország ellátását is biztosítani lehetett. A magyar kormány gyors és ésszerű cselekvéssel reagált, a korábbi évek eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően, külső támogatások bevonása nélkül, saját forrásból elindította a hazai egészségipar fejlesztését.
„A jövő elkezdődött, egy új iparág alapköveit tettük le nagyon sok helyen az országban. Olyan eszközök, felszerelések gyártását támogattuk, melyekre természeti, ipari vagy biológiai veszélyhelyzetben az országnak szüksége van. 2020-21-ben összesen 67 milliárd forintot biztosítottunk, összességében pedig 87 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ország különböző helyein.” – mondta a miniszter. Rámutatott, hogy Magyarországon másfél év alatt egy új iparág épült ki, a magyar egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan 500 milliárd forint értéket állít elő, a szektor mintegy 50 ezer embernek ad munkát. Az ETP-ben létrejött új beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek, ami csaknem akkora összeg, mint a hazai teljes bányászati szektor kibocsátása.