-
A sportélet és gazdasági háttere
A rendezvény középpontjában Székesfehérvár és a vármegye sportélete állt. A Sóstói Stadion rendezvénytermében megtartott fórumon a város sportklubjainak vezetői osztották meg gondolataikat egyesületük jelenéről, jövőbeni terveiről, valamint a klubok és a vállalkozók együttműködésében rejlő lehetőségekről. Dr. Cser-Palkovics András a Videoton jövőjéről is szólt.
2026.06.11. -
A FIFA-vbtől a védelmi iparig
Victor Fedeli, Ontario gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési és kereskedelmi minisztere tett látogatást a Continest székesfehérvári gyárában, ahol a vállalat vezetésével folytatott megbeszéléseken a kanadai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésének lehetőségei, valamint a Continest innovatív összecsukható konténertechnológiájának kanadai alkalmazási lehetőségei kerültek fókuszba.
2026.06.03. -
VOSZ fórum júniusban
A megyei sportélet gazdasági háttere és a sporttal kapcsolatos tervek lesznek a VOSZ Fejér Vármegyei Szervezete által rendezett harmadik vállalkozói fórum fókuszában. A június 10-én reggel 08.00 órakor kezdődő találkozóra szeretettel várják a vállalkozókat, azonban előzetesen regisztrálni szükséges!
2026.06.03. -
Fejérben is felmérik a mezőgazdaság szerkezetét
A Központi Statisztikai Hivatal az ország 969 településén végzi el az Agrárium 2026 elnevezésű összeírást, amelynek során Fejér vármegyében közel 2000 gazdálkodó válaszait várják. A KSH szakemberei számítanak a gazdák együttműködésére, a nem kiemelt egyéni gazdaságoknak május 31-ig van lehetőségük az online válaszadásra, ezt követően összeírók keresik fel azokat, akiktől online nem érkezett adat.
2026.05.27.
A jövő elkezdődött! – magyar egészségipari fejlesztések mutatkoztak be a MOL Arénában
A koronavírus-járvány okozta világméretű változások rávilágítottak arra, hogy az ellátásbiztonság kulcsfontosságú a magyar egészségügy számára, ezért a kormány 2020. augusztus 3-án meghirdette az Egészségipari Támogatási Programot a hazai gyártás megerősítésére és az ellátási kapacitások növelésére. Az ETP célja az volt, hogy fejlesszék a hazai gyógyszer- és gyógyászati eszközgyártást, a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével.
A workshop megnyitóján Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke, a Karsai Alba Kft. ügyvezetője a kiállító cégek képviseletében köszönetét fejezte ki Magyarország kormányának és a Pénzügyminisztériumnak. Mint mondta: mindenki, aki ezen a programon dolgozott, inspirációt adott egy új iparág megteremtésére. Most az a feladat, hogy folyamatos legyen a termékek gyártása.
Prof. Dr. Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója nemzetközi összehasonlításokról számolt be. Dániában az egészségpiaci beszállítók 90 százalékát teszik ki a hazai cégek, Kínában közel 100 százalék, Magyarországon azonban mindössze 17-18 százalék az arány. A főigazgató elmondta, a járvány kirobbanásakor hirtelen megnövekedett az igény egyes orvosi eszközökre, és alig tudták felvenni a harcot. A Egészségipari Támogatási Program várhatóan csökkenteni fogja ezt a kiszolgáltatottságot.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy az egészségipari tevékenység egy nagyon magas követelményrendszerrel működő gazdasági szegmens. Meg kell teremtenünk a hazai ellátás biztonságát, ami jelentősen felértékelődött az elmúlt másfél-két évben. Az eszközbeszerzésben hátrányt jelenthet, ha a termelés a világ másik pontján van, a termékeket utaztatni nem egyszerű, vagy éppen nincsenek beszállítók. A Egészségipari Támogatási Program a biztonságot tudja garantálni.
Magad uram, ha máshogy nem megy! – fogalmazott Vargha Tamás országgyűlési képviselő. Elmondta, a járvány kirobbanása együtt járt az ellátási útvonalak bezáródásával, így magunknak kell gondoskodnunk azoknak a gyógyászati eszközöknek, készítményeknek, gyógyszereknek a gyártásáról, melyekre szükségünk van. Köszönetét fejezte ki a kormánynak a Program támogatásáért.
Magyarország az egészségiparban is komoly fejlődésnek indult. Most már nem fordulhat elő az a félelem, hogy ha a Szuezi-csatornán keresztbe fordul egy hajó, akkor mi lesz az egészségügy ellátásával, a fejlesztő magyar cégek ugyanis el tudják látni a magyar kórházakat – mondta Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében többek között rámutatott, hogy a magyar egészségügy és az egészségipar kapcsolata korábban igen rossz állapotban volt. 2019-ben a beszállítók 82 százaléka külföldi volt, a maradék 17-18 százalékot pedig olyan multinacionális cégek tették ki, melyek Magyarországon gyártottak, de nem voltak magyarok.
A járvánnyal robbanásszerűen megnövekedett kereslet óriási drágulást hozott és hónapokra megbénította a szállítási láncokat, melyeken keresztül Magyarország ellátását is biztosítani lehetett. A magyar kormány gyors és ésszerű cselekvéssel reagált, a korábbi évek eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően, külső támogatások bevonása nélkül, saját forrásból elindította a hazai egészségipar fejlesztését.
„A jövő elkezdődött, egy új iparág alapköveit tettük le nagyon sok helyen az országban. Olyan eszközök, felszerelések gyártását támogattuk, melyekre természeti, ipari vagy biológiai veszélyhelyzetben az országnak szüksége van. 2020-21-ben összesen 67 milliárd forintot biztosítottunk, összességében pedig 87 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ország különböző helyein.” – mondta a miniszter. Rámutatott, hogy Magyarországon másfél év alatt egy új iparág épült ki, a magyar egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan 500 milliárd forint értéket állít elő, a szektor mintegy 50 ezer embernek ad munkát. Az ETP-ben létrejött új beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek, ami csaknem akkora összeg, mint a hazai teljes bányászati szektor kibocsátása.