A forradalom eltiprására emlékezünk a november 4-i Nemzeti Gyásznapon

November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 62. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Vasárnap 17:30-kor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2018.11.04. 07:50 |

A nemzeti függetlenséget eltipró november 4-i második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely pár nappal azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a szovjet túlerő.

1956. november 4-én vasárnap 0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok vette át. Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt. A kora hajnali órákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkereste Szántó Zoltánt, és tájékoztatta Tito elnök üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak. Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot a támadókkal.

5 óra 5 perckor az ungvári rádió közleményt sugárzott, amelyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei bejelentették, hogy 1956. november 1-jén minden kapcsolatot megszakítottak azzal a kormánnyal, s kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével. 5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mondott: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározta a Magyar Rádió. Valamikor 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Összesen negyvenhárman kaptak menedékjogot a követségen. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapott menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a Parlamentben maradtakhoz csatlakozott Bibó István, valamint Mindszenty bíboros, aki még aznap átment az amerikai követségre, ahol menedékjogot kapott.

Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmazott. Megállapította: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.

A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérelte meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozott ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódtak (többi között Békéscsabán, Dunapentelén, Szegeden). A rádió a kormány felhívását közvetítette magyar és orosz nyelven, amelyben a szovjet hadsereget a vérontás elkerülésére szólította fel. 8 óra 7 perckor a Szabad Kossuth Rádió adása megszakadt. Rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározták.

Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok folytatták. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. A Kádár-kormány táviratot küldött az ENSZ főtitkárának, kérte a magyar kérdés levételét a napirendről. Soldatic jugoszláv nagykövet közölte Nagy Imrével Titóék üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasította. Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen.

A magyarországi szovjet katonai invázió hírére New Yorkban összehívták a Biztonsági Tanács ülését, és szavazásra bocsátották az előző napi amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólította a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon Magyarországon bárminemű katonai akciótól és haladéktalanul vonja ki csapatait az országból. A javaslat elismerte a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen. A javaslatot a Szovjetunió megvétózta (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodott), majd a kérdést rendkívüli közgyűlési ülés elé utalták. 4-én délután az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadta a tovább bővített amerikai javaslatot, amely felkérte az ENSZ főtitkárát: jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.

Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai alapján 453 embert végeztek ki, az 56-os Intézet szerint több mint 340 volt a kivégzettek száma az 1956-os eseményekhez kapcsolódóan. 1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József.

Magyarország

  1. 2020 az Úrvacsora éve lesz a Magyarországi Evangélikus Egyházban

    A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata Nagycsütörtökön jelentette be, hogy 2020-ban az Úrvacsora tematikus évét hirdetik meg. „Nagycsütörtökön a keresztény világ arra emlékezik, hogy Jézus Krisztus tanítványaival úrvacsorai közösséget formált, amikor ezt mondta nekik: „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” - olvasható a zsinati közleményben. 

    2019.04.19.
  2. Négysávos lehet a 81-es és a 13-as út Székesfehérvár és Komárom között

    Facebook oldalán üdvözölte Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András a 81-es főút négysávosításáról szóló hírt. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Közlekedéstudományi Egyesület által rendezett közlekedésfejlesztési és beruházási konferencián mondta el, hogy már döntött a kormány a Komárom és Székesfehérvár között a 13-as és 81-es utak négysávúsításáról.

    2019.04.11.
  3. Corvinus - kiugróan emelkedett a fehérvári mesterszakra jelentkezők száma

    A Corvinus idén szeptemberben már a negyedik évfolyamát indítja Székesfehérváron. A kampuszra a tavalyival megegyező nagyságrendben jelentkeztek a diákok, a mesterszakra jelentkezők száma ugyanakkor kiugróan emelkedett. A székesfehérvári képzések között a gazdálkodási és menedzsment szak, valamint a turizmus-vendéglátás képzés vezeti a népszerűségi rangsort, amelyek duális képzési formában is elérhetőek.

    2019.04.04.
  4. Másfél milliárd forintból megújul a bodajki kegyhely

    Másfél milliárd forintból megújul Magyarország legősibb kegyhelye a Fejér megyei Bodajkon, és zarándokház is épül a közelében. A csütörtöki projektnyitó rendezvényen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy az ezeréves kegyhelyen olyan történelmi személyiségek fordultak meg és imádkoztak, mint Szent István, Szent Imre, Szent Brindisi Lőrinc és Mindszenty József.

    2019.03.28.
  1. Kitűzte az EP-választás időpontját Áder János köztársasági elnök

    Kitűzte május 26-ára az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken. Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. 

    2019.03.01.
  2. Összeírást végez több témában a Központi Statisztikai Hivatal Székesfehérváron

    Több témában végez lakossági adatgyűjtést Székesfehérváron a Központi Statisztikai Hivatal. A megkérdezettek nyilatkozhatnak többek között az utazási szokásaikról, a háztartásaik költségvetéséről és az információs – kommunikációs eszközök használatáról. A vizsgálat módszeréről a KSH honlapján tájékoztatják az érdeklődőket.

    2019.03.01.
  3. Péntekig lehet jelentkezni a felsőoktatásba - hitelesíteni is kell

    Február 15-én éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre az E-felvételiben. A jelentkezéseket február 20-ig lehet hitelesíteni. Székesfehérváron a Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara is várja a diákokat.

    2019.02.12.
  4. Csütörtökön éjfélkor lejárnak a 2018-as éves megyei és országos e-matricák

    Január 31-én, csütörtökön éjfélkor lejárnak a 2018-as évre megváltott éves megyei és éves országos e-matricák. Az éves autópálya matricák díja 2019-ban sem változik, azonban új fizetős szakaszok kerültek be a rendszerbe.

    2019.01.31.

Hirdetés

Eseménynaptár

2019. Április
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Webkamera


360 Fehérvár

Óvodai beiratkozás 2019.

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek