Vivaldi, Saint-Seäns és az ARSO karácsonyi áhítata a Ciszterci templomban

Karácsonyi áhítat, anagyalszagú megbékélés és zene

A programban elsőként Vivaldi: Concerto RV443 (falutino), majd Saint-Seäns Karácsonyi oratórium műve ígért szép estét a nagyszámú sokaságnak.

Antonio Vivaldi a XVI. század végén született és majdnem a XVII. közepéig élt. Haláláig tanár volt, de zeneszerzőként zenés miséi, operái és programzenéjeként vált (el)ismertté. Ezen az estén a szopranínó furulyára írt Concerto művével varázsolt el. Bánfi Balázs kezében volt a hangszer, amely szépen csicsergett, csivitelt, csacsogott. A három tételes mű hallatán elcsodálkozhattunk, hogy a csudába lehet abból a kicsinyke hangszerből ennyi szépséget kihozni? De sikerült!

Camille Saint-Seäns Karácsonyi oratóriuma előtt bejött az Ars Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre) és az Ars Musica Kórus (karnagy: Szabó Adrienn), és kezdődött a csoda. A zenekar nagyon szépen szólt a templomban, a szólisták Stefanik Márta – szoprán, Megyesi Schwartz Lucia – mezzoszoprán, Hajdú Diána - alt, Szerekován János – tenor, Szerdahelyi Pál – bariton hangja gyönyörűen szárnyalt, még a templomi magasságon is túl, talán az égig, a végtelenségbe is felértek, egészen addig hatoltak. A freskók láttán akár arra is gondolhattunk a zene nyújtotta révületben, hogy ni, mennyből az a sok angyal, lejött hát hozzánk. Az orgona hangja gyöngyözőn szólt, a csellóval együtt szépen kiegészítették egymást. A kórusok hol szelíd, hol erőteljes énekükkel megborzongattak, a nézőtéren a lelkek kitárultak, és magukba engedték az olasz szerző szívet szorongató szép muzsikáját. A Liszt-díjas karmester, Pad Zoltán mindenre figyelt, a megható pillanatok őt is magával ragadták.

A záró tételben a zenekar, a szólisták és a kórus fergeteges élmény adó előadása után egy pillanatra döbbent csend lett, hogy aztán elementáris erővel kitörjön a megállíthatatlan vastaps. És még nem volt vége!

Dobri Dániel, az ARSO zeneszerzője a Mennyből az angyal című karácsonyi örök ének alapján komponált szépséges kortárs zenét. A zenekar és a kórusok előadásában szinte hallhattuk, ahogy angyalszárnyak csattognak, és gondolatban éreztük, hogy leszállnak hozzánk az angyalok ide, a földre, angyalszagú megbékélést hozva a karácsony ünnepére. Sőt, még a széksorok között is hallhattuk, ahogy énekelik a népek ezt a legismertebb örökzöldet. Utána újra dörgött a vastaps, amikor hosszú idő után pedig ez is elnémult, elragadtatott mosoly ült az arcokra, és néma áhítattal indult mindenki haza.

A boldog karácsony várakozásával…