Virágvasárnap - barkaszenteléssel és püspöki misével kezdetét vette a nagyhét

Az Olajfák hegyénél Jézus két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.

Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.

A szentmisében elhangzott Jézus szenvedéstörténete, a passió, Márk evangéliuma szerint.

A liturgia azt a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el.

Virágvasárnapi barkaszentelés és ünnepi püspöki szentmise

Itt az alkalom, a nagyhét kezdete, hogy eldöntsük igazából hová is állunk. Nem nagy és látványos gesztusokban, hanem szívünk érzésében, életünk irányításában.

A hétköznapokban, emberi kapcsolatainkban, találkozásainkban, imádságos csöndjeink tartalmában, a kísértések idején való küzdelmeinkben és a jó cselekedetekben, amelyet örömmel teszünk, tudván azt, hogy amit egynek a legkisebbek közül teszünk, azt magának Jézusnak tesszük.

Döntésre hív ma az Úr bennünket.

Segítsen minket kegyelme, hogy ezen a héten különösen, de életünk minden napján hűségesek legyünk Jézus Krisztushoz, a mi Megváltónkhoz, aki értünk a szenvedést is vállalta, hogy bennünket bűneinktől megváltson és az égi haza felé vezessen.” - emelte ki szentbeszédében Spányi Antal, megyéspüspök.