A Gödör utcai szikes rét egy csapadékos nyáron. Jól látható a kaszálás nyoma és a zsilippel megfogott csapadékvíz.
A folyamatos vizsgálatok és feltárások kimutatták, hogy a város belterületén is rejlenek természeti kincsek, amelyek megérdemelték a törvényes védelmet.
A város képviselőtestülete döntött a "Székesfehérvár helyi jelentőségű természetvédelmi területeiről és természeti emlékeiről szóló önkormányzati rendelet" megalkotásáról. A jelenleg is védelem alatt álló természetvédelmi területek mellett eddig nem védett területek és természeti emlékek helyi védetté nyilvánításáról is határoztak. Tíz évvel ezelőtt volt hasonló intézkedés: akkor három értékes külterületi rész lett természetvédelmi terület. A lösztölgyeseket rejtő Máriamajori-erdő és Nagy-völgy, a kis mérete dacára igazán vadregényes vízfolyással büszkélkedő Jancsár-völgy és a hazai szinten kiemelkedően változatos, fokozottan védett rovarfajoknak otthont adó Aszal-völgy lett védett terület.
A város által kisebb-nagyobb mértékben körbevett zöld sziget található: talán a legismertebb a hagyományos Boglárka napi lepketúra helyszínéül szolgáló Borszéki utcai és Szalontai utcai rét.
Idilli életkép az Aradi utcán: hagyományos, természetközeli tájhasználat a 21. században.
Székesfehérváron fontos a magas fokú iparosításból és az egy főre jutó nagyszámú autóból, a magas fogyasztásból eredő környezeti terheléseket valahogyan mérsékelni és ezek hatását tompítani. Ilyen módszer a természetvédelmi területek kialakítása és fenntartása.
Székesfehérvár Közgyűlése nem csupán megerősítette az eddigi helyi védett területek státuszát, de két új területet is beemelt ezek közé.
A hagyományosan sűrűn beépített Felsőváros különleges zöld oázisa a Gödör utcai szikes rét. Ez a hajdani kubikgödör az itteni téglagyártás beszédes emléke. Megtippelni is nehéz, hány ház épült fel Fehérváron abból a rengeteg agyagból, amit itt termeltek ki. A rét alja méterekkel került lejjebb, ami egy különleges, nem gyakori jelenséggel járt. A talajfelszínen megjelentek az oldott kalcium-, magnézium- és káliumsók és néha ezek hófehér rétegként borítják a csupasz talajt. A sót nem minden növény képes elviselni, így a Gödör növényzete is megváltozott. Legféltettebb, fokozottan védett szikeseinken, a Hortobágyon, a Kiskunságban, a Sárvíz-völgy egyes pontjain élnek olyan növények, mint amiket itt, a városban megcsodálhatunk: a kellemes illatú sziki üröm, a szép virágú sziki őszirózsa és szárnyasmagvú budavirág, illetve az ősszel vérvörösre színeződő sziksófű.
A nevének megfelelően ősszel virágzó sziki őszirózsa.
A magasabb helyeket a löszgyepek növényzete borítja, ezeket évente kétszer kaszálják állattartók a Városgondnokságal közösen, egyszer nyár elején, egyszer pedig nyár végén és a szénát bálázás után takarmányként hasznosítják.
Az októberre vörös színűvé változó, húsos hajtású, szélsőségesen sótűrő sziksófű. Ez a növény a Dunántúlon csak néhány helyen él, belterületi előfordulása valódi szenzáció.
A Gödör két jókora beépített városrész, a laktanyák és a Videoton ipari park nyugati felének csapadékvizét képes átmenetileg tárolni, ami felhőszakadások idején hatékonyan tehermentesíti a csatornahálózatot. Ez a záportározó funkció a védetté nyilvánítást követően sem változik, hiszen a legmélyebb részek nádasa éppen olyan változatos állatvilágnak ad otthont, mint amilyen izgalmas a környező rétek növénytakarója.
Az átlagos magyar természetkedvelő értékrendjében sajnos a gyepek egy kissé mindig hátul kullognak, egy-egy ősgyep beépítése sosem váltja ki azt az érzelmi reakciót, mint ami az ott levő értékek elpusztulása alapján indokolt lenne - mondta Kovács Gergely Károly a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány oszlopos tagja. "Fontos oktatási feladat ezen változtatni. Tervben van a Gödör utcai szikes réten egy tanösvény kialakítása is, amely talán segíthet ezen, rávilágítva azokra a méretében kicsiny kincsekre, melyeket csak a gyepeken láthatunk. A Gödör utcai rét szabadon látogatható, de fontos, hogy kutyát csak pórázon lehet sétáltni itt is, hiszen csak így előzhető meg, hogy kedvencünk kárt tegyen a földön fészkelő madarak tojásaiban, fiókáiban."
Mély fekvésű gyep a másik új, fehérvári védett terület is, de teljesen más növényzetű
A maroshegyi Aradi utcai láprét egy ősi, homokbuckák közötti mélyedésben alakult ki. A buckákon ma már az Aradi és a Nagyszebeni utca házai vannak, de közöttük az orsó alakú rét ma is nagyjából olyan, mint 100-150 éve. Egy kis darab Sárrét a maga lápi növényeivel: a szúrós levelű kisfészkű aszattal, a sárga virágú boglárkáival, a május végén csodálatos lila virágokat hozó mocsári kosboraival, a félgömb alakú fűzbokraival. A rétet két csatorna is érinti, de csapadékos időben mégis megmutatja, miért láprét a neve; ilyenkor gumicsizmában vagy térdig felgyűrt nadrággal, mezítláb érdemes tenni egy sétát a bokorfüzesben.
Az Aradi utcai láprét fő értéke a mocsári kosbor. Védett faj, kiásva elpusztul, letépve percek alatt elhervad. Csak gyönyörködni lehet benne!
Ez a rét egy olyan hely, ahol az elmúlt évtizedek viharos, jellemzően negatív változásai tompítva jelentkeznek. A bokrok között kipányvázott lovak legelnek, a traktorok a talajviszonyok függvényében tavasz végén, nyár elején vágják le a füvet, amiből illatos széna lesz. A jó vízellátású helyen (kellő mennyiségű csapadék esetén) második kaszálás is történik. Ezek a tevékenységek megvédik a rétet az elgyomosodástól, a becserjésedéstől, melyeket a fent említett szépséges növények nem viselnének el hosszú távon.
Jelenleg is zajlik az előkészítő munka, hogy hasonló védelmet kapjon sokak kedvenc futópályája, az egyúttal nagyon gazdag élővilágú bregyói „Kiserdő”, a mindössze másfél hektáros, de hatalmas növénytani értékeket rejtegető maroshegyi Kovásznai utcai rét, illetve a jókora, tájképileg és ritka lepkéinél fogva is fontos Szalontai utcai rét. De a Zágoni utcai tölgyes, a Feketehegy nevű földvár környéke, a Borszéki utcai rétek megóvása is mind-mind azt szolgálja, hogy gyermekeink, unokáink is egy élhető, természetes városban éljenek. A természetvédelem mindannyiunk közös érdeke, ebben pedig Székesfehérvár valóban példát mutat - hangsúlyozta Kovács Gergely Károly a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány munkatársa.
