Városszerte koszorúzással emlékeztek az első világháborút lezáró fegyverszünetre

Megemlékezések voltak a Szentlélek Katonatemetőben, a Vörösmarty téren, a Zichy ligetben, a Városház téren és a Hősök terén is.

A koszorúzással egybekötött megemlékezések a Szentlélek Katonatemetőben kezdődtek, majd a Vörösmarty Téren folytatódtak a Császári és Királyi 69-es Gyalogezred emlékművénél. Emlékeztek a Zichy ligetben, a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emlékművénél, majd a Városház téren a 10-es Huszárezred emlékművénél. 

Az emlékezéssorozat a Hősök terén, a Fekvő katona szobránál zárult, hogy csatatereken maradt déd- és ükapák hősies katonai helytállása, küzdelme ne merüljön feledésbe. 

A padovai fegyverszüneti egyezmény előzménye, hogy 1918 őszére a monarchia kötelékében harcoló magyar csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek az olasz fronton és a hátországban a lakosság is belefáradt a háborúba. Mindezek hatására Budapesten október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, majd megalakult a Károlyi-kormány, Magyarország kivált a monarchiából és népköztársaság lett.

Megemlékezések a fehérvári I. világháborús emlékműveknél

Székesfehérvár Önkormányzata képviseletében Róth Péter alpolgármester helyezte el a tisztelet virágait az emlékhelyeken. A néma megemlékezésen Wilmek Tibor és Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnökei, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, Milkovich János, a 93. Petőfi Sándor Vegyvédelmi zászlóalj ezredese, valamint a katonai- és civil szervezetek képviselői vetttek részt.

Még október 22-én a francia kormány kijelentette, hogy nem ismeri el a monarchiából kiváló önálló magyar államot, és kijelentette: „Semmiféle partikuláris fegyverszünet nem köthető vele.” Október 30-án az angolok és franciák megállapodtak arról, hogy fegyverszüneti egyezmény csak katonai kérdéseket tisztázhat, és csak létező frontszakaszokra köthető.

A nyugati front összeomlása után, október 29-én a lényegében már nem létező Monarchia fegyverszünetet kért. Az erről szóló megállapodást háromnapos tárgyalás után, november 3-án Padovában írták alá.

A monarchia szemszögéből ez azt jelentette, hogy fegyverszüneti kéréssel a katonai vezetőknek kell a megfelelő szövetséges főparancsnokokhoz fordulniuk. Az olasz fronton Armando Vittorio Diaz tábornokhoz. 

November 3-án éjfélig élt az ajánlat, ezért már november 2-án este elkezdődtek a tárgyalások, melyek során az olaszok semmilyen ellenjavaslatot nem fogadtak el. A küldöttek beletörődtek a helyzetbe, este hatra már ott száradt a nevük a papíron.

Weber tábornok pedig a következőket továbbította a főparancsnokságra és egyúttal Budapestre is: „A fegyverszüneti feltételeket valamint ezek végrehajtási utasítását november 3-án délután 6 órakor mindnyájan aláírtuk. (...)A szövetségesek az ellenségeskedést közép-európai idő szerint november 4-én délután 3 órakor fejezik be. A végrehajtási utasítás legfontosabb kivonatát a következő radiogram útján külön közlöm.”

A csavar az utolsó előtti mondatban szerepel: vagyis a harcok nem az aláírás pillanatában, hanem csak egy nap múlva fejeződnek be. A helyzetet az olaszok kihasználták: egy utolsó offenzívát indítottak, és háromszázezer hadifoglyot ejtettek.

A padovai fegyverszünet pontjai

1. Az ellenségeskedések azonnali beszüntetése

2. Ausztria-Magyarország teljes leszerelése. Legfeljebb húsz hadosztály fenntartásának engedélyezése. A kiürítendő területen lévő hadianyagok átadása.

3. A megszállt területek kiürítése, a demarkációs vonal meghatározása

4. A szövetségesek jogainak ismertetése: többek között megszállhatják a stratégiai pontokat, szabadon mozoghatnak a vasútvonalakon, szárazföldön és vízen

5. A német csapatok tizenöt napon belüli kivonása a monarchia területéről

6. A monarchia által kiürített területeken a helyi hatóságok illetékessége fennmarad

7. Hadifoglyok és internáltak azonnali hazabocsátása

8. A kiürítendő területeken maradt betegek, sérültek ápolása az osztrák-magyar személyzet feladata