-
Nyílt nap az alapszakokról
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának képzéseit ismerhették meg az érdeklődők a kar pénteki nyílt napján. Elhangzott, az egyetem és így a fehérvári kar immár második éve a legfelső szegmensben szerepel a nemzetközi egyetemi rangsorban.
2025.12.12. -
Fehérvári Huszárok Napja
A Fehérvári Huszárok Egyesülete a hagyományokhoz hűen Pátzay Pál lovasszobránál emlékezett meg december 11-én az egykori 10-es huszárezred hőseiről. Az 1914. decemberében Limanowa mellett lezajlott csata során a magyar lovasság hősiesen megküzdött az orosz csapatokkal, és megállította azok előre nyomulását.
2025.12.11. -
Nyílt nap az alapszakokról
Nyílt napot tartott az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara Székesfehérváron. A programon a város és a kar vezetői köszöntötték a középiskolás érdeklődőket, a résztvevők pedig átfogó tájékoztatást kaptak az egyetem képzési kínálatáról.
2025.12.12. -
A limanowai csata hőseire emlékeztek
A limanovai csata 111. évfordulója alkalmából tartottak a Szent István Művelődési Házban. A programot a hagyományos megemlékezés követte a Városház téren a 10-es huszárok emlékművénél.
2025.12.11.
Új 1848-as domborművel gazdagodott Palotaváros a nemzeti ünnep alkalmából
Sasvári János László megyeszerte ismert kő- és fafaragó mester tavaly számolt be arról, hogy körtefából elkészítette az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot megidéző domborművét. Ezen alkotást bronzba öntve, díszes kőtalapzaton avatták fel a Palotavárosban, a János vitéz parkban március 14-én, a nemzeti ünnep tiszteletére, Farkas László önkormányzati képviselő kezdeményezésére.

Az összetett alkotáson több történelmi esemény is látható
Ábrázolja többek között a segesvári csatát, Petőfi Sándor elestét, a világosi fegyverletételt, az aradi vértanúk monogrammal ellátott emlékoszlopait és Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének kivégzését is. A dombormű a park északi részén, a készülő új játszótér mellett kapott helyet.
Az ünnepségen Farkas László megemlékezett a 2022-2023-as Petőfi-emlékévről, a költő munkásságáról és a szabadságharcban betöltött szerepéről. Mint fogalmazott: "Petőfi Sándor a magyar költészet legkiemelkedőbb alakja, forradalmár és nemzeti hős volt. Rövid élete során közel ezer verset írt, közel 850 maradt az utókorra, az ismertebbeket több nyelvre is lefordították. A hazafiságot, a demokratikus eszméket, a szabadságszeretetet fejezte ki, és példátlan módon hatott a társadalomra. Március 15-én felesége, Szendrei Júlia varrta meg és tűzte férje mellére a mai kokárda egyik első példányát."
Sasvári János az ünnepségen örömét fejezte ki, hogy eleget tehetett a nagy megtiszteltetésnek, és megajándékozhatta munkájával Székesfehérvárt, azt a város, ahol Petőfi Sándor vándorszínészből lett költővé. A domborművet Nyárai Horváth István atya áldotta meg, majd megkoszorúzták az alkotást. Az ünnepségen részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester és közreműködött a Fehérvári Huszárok Egyesülete.