-
Évezredes üzenet
Városunk büszkén viszi tovább a Szent István-i örökséget, ami nemcsak szellemiségében van jelen, hanem – a modern tudományos eszközöknek köszönhetően – immár kézzelfogható bizonyítékokkal rendelkezünk Székesfehérvár ezeréves erődítéséből. Az évzáró intézményvezetői találkozón igazi kincseket, az államalapítás korából származó fa- és földmintát adott át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a Szent István Király Múzeum főigazgatója.
2025.12.16. -
Megérkeztek Fehérvár Angyalai!
Idén is megrendezte Székesfehérvár Önkormányzata a Fehérvár Angyalai adományozó programot. Ezúttal székesfehérvári intézményekben tanuló, sajátos nevelési igényű gyerekeket ajándékoztak meg, hogy örömet szerezzenek advent és karácsony alkalmából. Városunk nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a vendégeket a Hiemer-ház Báltermében.
2025.12.15. -
Támogatás az advent jegyében
A Fehérvár Angyalai ünnepséget idén is a Hiemer-ház Báltermében rendezték meg, ahol karácsonyi műsorral és ajándékokkal várták a meghívott gyermekeket.
2025.12.16. -
Szifilisz gyorsteszt a szülészeteken
Fejér vármegyében nem emelkedett a szifiliszes betegek száma és évek óta nem született fertőzött baba sem. Mivel országos szinten nőtt a betegek száma, minden kórház szülészetén bevezetik a gyorstesztet.
2025.12.16.
Tavaszi napéjegyenlőség - ma van a csillagászati tavasz kezdete
Ma van a tavaszi napéj- egyenlőség napja, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
2014.03.20. 06:44 |
Ma van a tavaszi napéjegyenlőség napja, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Persze jól tudjuk, hogy mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. Két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget
tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.
Forrás: csillagaszat.hu és Wikipedia
Forrás: csillagaszat.hu és Wikipedia