-
Születés Hete a Titkok Házában
Székesfehérvár városa ismét csatlakozik a Születés Hete országos kezdeményezéshez. Május 9-én, szombaton 9.15 órától 16.00 óráig a Titkok Háza – Tudományos Élményközpontba várja a babát tervező, váró és már kisgyermeket nevelő szülőket, nagyszülőket és az egész családot a szervező Alba Babahordozó Egyesület.
2026.05.07. -
Újra Halünnep a Palotavárosi tavaknál
Főzőversennyel, gasztronómiai kalandokkal, színpadi és családi programokkal és remélhetően jó idővel vár mindenkit május 9-én a XI. Fehérvári Halünnep a Palotavárosi tavaknál.
2026.05.07. -
Okostávcső a Terkán Csillagvizsgálónak
A Városházán mutatta be csütörtökön délelőtt dr. Hudoba György azt a korszerű okostávcsövet, amelyet dr. Pásztor Eszter önkormányzati képviselő anyagi támogatásának segítségével vásárolhatott meg a Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány. A teleszkópot a csillagász szakkörökön is használhatják majd a diákok.
2026.05.07. -
Kézművesek alkotótábora
Idén nyáron is megrendezi Gyermekműhely című napközis táborát a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Egyelőre csak a június 29. – július 3. közötti turnust hirdették meg, de igény szerint augusztusban is lesz még egy hét. A táborba 10-16 év közötti gyerekek jelentkezését várják.
2026.05.07.
Tavaszi napéjegyenlőség - hajnalban ránk köszöntött a csillagászati tavasz
Március 20-án hajnali 4:07-kor léptünk át a tavaszba, vagyis ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja is. A Nap ekkor pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik és ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.