-
Karácsony a kórházban
Csütörtök délelőtt – a sokévtizedes hagyományt folytatva – idén is karácsonyi ünnepséget szerveztek a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály ápolást igénylő kisgyermekeinek és szüleinek. Ebben az évben is Mits Péter és fiai, Mits Gergely és Mits Márton csaltak mosolyt dalaikkal a gyermekek arcára.
2025.12.18. -
Sokkal több mint szőnyeg
A 2025-ös év utolsó vendége Iraj Azarfaza volt az MCC székesfehérvári képzési központjában, aki Irán kettős arculatáról tartott előadást, majd válaszolt az érdeklődők kérdéseire is.
2025.12.18. -
Boggie Christmas koncert
Különleges karácsonyi koncertélményre várja a zeneszeretőket Boggie, aki a legismertebb ünnepi dallamok mellett saját dalaiból is hoz egy csokrot a december 20-i fehérvári fellépésére.
2025.12.17. -
Mézeskalácsos táncos est szépkorúaknak
A régi szép idők dallamai várják a Felsővárosi Közösségi Házban december 20-án rendezendő táncos est résztvevőit. A szépkorúaknak szervezett eseményre minden táncoslábút várnak a szervezők!
2025.12.17.
Tavaszi napéjegyenlőség - hajnalban ránk köszöntött a csillagászati tavasz
Március 20-án hajnali 4:07-kor léptünk át a tavaszba, vagyis ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja is. A Nap ekkor pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik és ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.