-
Nyílt nap az Apiterápiás Házban
Nyílt napra várják az érdeklődőket a székesfehérvári Apiterápiás Házban április 27-én, szombaton 10.00 és 16.00 óra között. Kipróbálhatjuk a kaptárlevegő jótékony hatásait, lesz több előadás, ismerkedés a méhek világával és számos egyéb érdekesség.
2024.04.26. -
A fonal bűvöletében
Negyedik állomásához érkezik a Fehérvári Kézművesek Egyesülete által szervezett Textiludvar – Textilkert című rendezvénysorozat. Április 27-én, szombaton 10.00 és 18.00 óra között lesz az újabb szakmai program A fonal bűvöletében címmel a Kézművesek Házában.
2024.04.26. -
Városismereti séta a Belvárosban
Ódon házak titkai címmel szervez különleges városismereti sétát a Tourinform Iroda április 27-én, szombaton 10.00 óra kezdettel. A programot Kulcsár Mariann vezeti, a részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.04.26. -
Aszalvölgyi piknik
Edzések mindenkinek; táncház, mesejáték, akadálypálya és légvár a gyerekeknek; napzáró utcabáli forgatag a családoknak – sportos és egészséges elfoglaltságot kínál az Aszalvölgyi piknik április 27-én, szombaton 14 órától az Öreghegy lábánál. A rendezvény ingyenes.
2024.04.26.
Tavaszi napéjegyenlőség - hajnalban ránk köszöntött a csillagászati tavasz
Március 20-án hajnali 4:07-kor léptünk át a tavaszba, vagyis ez a tavaszi nap-éj egyenlőség napja is. A Nap ekkor pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik és ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
A Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi, a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.
Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. A napéjegyenlőségek között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza.
Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból és a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.