Fehérváron tanácskoztak az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna tagjai

Az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna hat megyét - Fejér, Veszprém, Zala, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron - valamint 9 megyei jogú várost - Dunaújváros, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa - foglal magába.

A tanácskozást követően Cser-Palkovics András polgármester felidézte a találkozó előzményeit, kiemelve, hogy két héttel ezelőtt Veszprémben a megyei közgyűlések elnökei és a megyei jogú városok polgármesterei találkoztak. Elmondta, hogy ennek az egyeztetésnek is ugyanaz volt a célja, mint a mainak: arról volt szó, hogyan lehetne a következő évek jelentős fejlesztési forrásait a leghatékonyabban felhasználni fenntartható modellben és egymással összefogva. A polgármester nagy előrelépésnek nevezte, hogy a gazdaságfejlesztési zónában szereplő megyék és város erejüket összetéve közösen fejlődhetnek annak érdekében, hogy a következő évtizedekben is versenyképesek legyenek.

A régió gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása ősszel kezdődött, télen a projektek egyeztetése zajlott a polgármesterekkel, közgyűlési elnökökkel, kamarákkal és az országgyűlési képviselőkkel.

Navracsics Tibor kormánybiztos az ülés után hangsúlyozta, hogy először valósul meg a fejlesztéspolitika történetében az, hogy közös zónába kerülnek Dunántúl legfejlettebb, észak-nyugati megyéi, ami ugyanakkor természetes egységnek tekinthető annak ellenére, hogy korábban soha nem tartozott közös fejlesztési övezethez ez a terület. A kormánybiztos szerint az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozása egyedülálló lehetőség arra, hogy közös gondolkodás induljon el abban a régióban, amely Budapesten kívül az ország legfejlettebb része. Kiemelte, hogy ennek a térségnek kétmilliós lakossága van, ami egy kis-közepes EU tagállamnak felel meg, hiszen egy Szlovénia nagyságú régióról beszélhetünk.

A kormánybiztos elmondta azt is, hogy az eddigi egyeztetésekből az látszik, hogy a régióban egyértelműen a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény.

Navracsics Tibor szólt Székesfehérvár helyzetéről is, hangsúlyozva, hogy a város számára kiemelten fontos, hogy ne csússzon bele a "Budapest elővárosa" pozícióba, hanem meg tudja fogalmazni azokat a térségi együttműködési formákat, amelyek a Dunántúl vezető erejévé teszik. "A város iparát, sportéletét és oktatási infrastruktúráját nézve ez a természetes pozíció Székesfehérvár számára" - tette hozzá.