A 2013-as Szent István Emlékév törekevései között szerepel, hogy külön programot szenteljenek azoknak a meghatározó személyiségnek, akik maradandót, kimagaslót alkottak Székesfehérváron. Csitáry G. Emil 1931 és 1941 között töltötte be a polgármesteri posztot, irányítása alatt számos, gazdasági, kulturális fejlesztés, és a városképet ma is meghatározó építészeti beruházás valósult meg. Ma egy egész délutánt és estét betöltő programsorozattal emlékeztek a legendás városvezetőre: mécsest gyújtottak a sírjánál, bemutatták az emlékiratait tartalmazó új könyvet, majd zárásként a Hermann László Vonószenekar adott ünnepi hangversenyt.
Csitáry Gramanetz Emil kétségtelenül a legjelentősebb polgármestere volt Székesfehérvárnak a két világháború közötti időszakban. 1892-ben született a városban, meghatározó közéleti személyiség lett, hiszen jegyzőként, 1931-41 között polgármesterként tevékenykedett, illetve az utolsó két évben és azt követő két esztendőben a főispáni tisztséget is betöltötte.
1932-ben született meg a döntés ’38-as Szent István jubileumi esztendő megünnepléséről, ezt követően tervszerű városfejlesztés kezdődött, melynek során a mai városképet alapjaiban meghatározó beruházások valósultak meg. Csitáry Emil polgármesterségéhez köthető például a Városháza átépítése, az Árpád-fürdő városi tulajdonba vétele, illetve a városi strandfürdő, az Országzászló tér, a Bartók Béla tér, a Hősök tere és a Vörösmarty tér kialakítása. Új városképet eredményező parkosítások zajlottak, felavattak számos köztéri alkotást, például a Szent István szobrot, a 10-es huszárok lovasszobrát, Varkocs György és Wathay Ferenc szobrát, valamint 1933-ban felszentelték Prohászka Ottokár emléktemplomot. Számos iskola épült ez idő tájt, ide sorolhatjuk a Széna Téri Általános Iskolát, régi nevén Szent István Központi Elemi Iskolát. Csitáry Emil kiemelkedő szerepet játszott a ’38-as Szent István-emlékév megszervezésében, és az országgyűlés Székesfehérvárra hozatalában.
Székesfehérvár Önkormányzata a 2013-as Szent István Emlékév programjai sorában külön fejezetet szentelt Csitáry Emilnek. Ma délután koszorút és mécseseket helyeztek el a néhai városvezető sírjánál, a Hosszú temetőben, a megemlékezésen részt vett Róth Péter alpolgármester, Csurgai Horváth József, a 2013-as Emlékbizottság elnöke, több önkormányzati képviselő, családtag, illetve képviseltette magát számos civil szervezet is.
Később a Csók István Képtárban folytatódtak az események. Bemutatták a Székesfehérvár Önkormányzata és a Városi Levéltár gondozásában megjelent „Emlékiratok” című új kiadványt, amelyet az 1965 körül papírra vetett kézirat alapján állítottak össze. A személyes hangvételű írásból képet kapunk Csitáry Emil gyermekkori emlékeiről, az 1920—30-as évek Fehérvárjáról, és a második világháború idején átélt élményekről.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy az emlékiratok elsősorban néhány évtizeddel ezelőtti történetről szól, egy olyan történetről, aminek a következményei - többek között az épített környezet - itt vannak a városban. „Mindennap sétálunk a Csitáry-korszakban emelt épületek mellett, járunk az utcákon, amikről az ember olvas, használjuk azokat a középületeket, közintézményeket, amiket ők akkor létrehoztak.” - tette hozzá Székesfehérvár polgármestere, aki szerint az emlékiratok a mindennapokról szólnak, amelyek nemcsak a 20-as, 30-as évek mindennapjai, hanem a mai Fehérvárnak is meghatározó részét képezik.
Csurgai Horváth József, a kötet szerkesztője Újvári Gábor történészt kérte fel a könyv bemutatására, aki érdekes újdonságnak nevezte a Csitáry emlékiratokat, kimelve, hogy nagyon sok más közéleti szereplőtől eltérően a szerző nem értékel, nem mond summás véleményt koráról. Csitáry „nem emeli ki a kelleténél jobban saját személyét, hanem mindig vállaltan, a saját véleményét közvetíti.” - mondta el Újvári Gábor. A 250 oldalas új kiadvány mellékleteként DVD formátumban megjelent az 1939-ben kiadott, „Székesfehérvár ünnepi éve 1938” című kötet is, amely a Szent István-év eseményeit tárgyalja. Az új könyvet a Városi Levéltárban és a városi könyvesboltokban vásárolhatják meg az érdeklődők.
A Csitáry megemlékezés zárásaként este a Hermann László Vonószenekar adott ünnepi koncertet a Csók Képtárban, Major István karnagy vezényletével. A műsorban Mozart, Bach, Elgar és Bartók művei csendültek fel, közreműködtek a zenekar fiatal szólistái, Jobbágy Andor hegedűművész és Bernáth Balázs oboaművész.
