Mit tud bringás szempontból a koronázóváros?
A Bringázz a munkába! idei kampányának második, cégvezetők számára szervezett workshopján a hazai hétköznapi bringázás helyzete mellett Székesfehérvár kerékpáros életébe is bepillantást nyerhettek a résztvevők, akik néhány igazán kiemelkedő jó gyakorlatot is megismerhettek a helyi, bringázásra nyitott nagyvállalatok jóvoltából. Ezúttal sem maradhattak el a tippek, arra, hogyan lehet egy vállalkozás akár néhány egyszerű lépéssel kerékpárosbarát.
Az idei kampányt a járványhelyzet miatt továbbra is rendhagyó keretek között folytatja a Magyar Kerékpárosklub, ennek részei azok a rendezvények, amiket olyan hazai nagyvállalatok számára szerveznek, amelyek nyitottak arra, hogy kerékpárosbarátabbá váljanak. A havi egy ingyenes, de regisztrációhoz kötött online esemény mindegyikét más-más városban, a helyi igényekre szabva tartják. Áprilisban Budapesten volt az első, májusban pedig Székesfehérváron a második, helyi vállalkozások részvételével.
Az online eseményen Árva János, a Magyar Kerékpárosklub tagja, és Halász Áron, a klub szóvivője és elnökhelyettese mutatta be a hazai bringázás helyzetét - a budapesti webinárról ismerős adatokkal és érvekkel -, majd Horváth Krisztina, a Kerékpárosklub mérnöke, és helyi szervezetének önkéntese vázolta a székesfehérvári bringás helyzetet.
Kiemelkedően autós város vagyunk
Szavaiból kiderült, hogy a városban sokan bringáznak, de nem elegen, és égető téma a közlekedés, illetve csúcsidőszakban a dugók. Ennek oka részben az, hogy szinte minden második lakosra jut egy autó - ami a legmagasabb országos szinten is. Ráadásul a közel 100 ezres lakosú városba a vonzáskörzetéből további 50 ezer ember ingázik napi szinten - nagyrészt persze ők is autóval.
Ebből fakadóan a közlekedésből származik a légszennyezés bő ötöde, amivel a város hozza az uniós átlagot, csakhogy ez a hazai mezőnyben kényelmetlenül magas érték: lakosságarányosan nézve a szegedi kibocsátásnak például több mint háromszorosa a fehérvári kibocsátás melynek ötödét a közlekedés adja - hangzott el a fórumon.
Horváth Krisztina szerint ugyanakkor Székesfehérváron is igaz az a tétel, ami országosan: korábbi felmérésekből kiderült, hogy minden második helyi lakos ülne bringára, ha jobb lenne az infrastruktúra. A legújabb fehérvári fejlesztések - amikben a Magyar Kerékpárosklub is közreműködik a tervek szakmai véleményezésével - a Zámolyi, a Móri és a Prohászka úton valósulhatnak meg: új kerékpársávokat alakítanak ki, és a klub saját kezdeményezése nyomán még 2018-ban elindult az 1000 kerékpártámasz építését célzó program. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kerékpározás körülményeinek javításában komoly szerepet vállal a helyi cégek némelyike is.
Zsihovszky Gábor, a DENSO képviseletében elmondta, hogy a forgalom növekedése miatt tovább is fejlesztették a Holland fasori kerékpárutat: biztonságosabb, viakoloros átvezetéseket építettek ki, és forgalmi tükröket szereltek fel a kockázatosabb kereszteződésekben. Mint elhangzott a DENSO telephelyén egyébként 100 állásos, fedett, kamerarendszerrel felszerelt kerékpártároló és zuhanyzós öltöző várja a bringával érkezőket. A cég pedig évek óta népszerűsíti belső csatornáin a Bringázz a munkába! kampányt is.
Utóbbit a Videoton Holding Zrt. is megteszi, sőt 2019-ben országos szinten 2. helyezettek lettek a legtöbb kilométert letekerő cégek között. 2020-ban pedig, amikor a járványhelyzet miatt elmaradt a kilométergyűjtögetős kampány, maguk szerveztek háziversenyt, amiben 23 ezer kilométert tekertek le a tagvállalatok kerékpárral bejárós munkavállalói. Erről már Ódry Anna, a cég PR- és marketing vezetője beszélt.
A vállalat rendszeresen tart kerékpáros programokat is a családi napokon, például bringaversenyeket vagy szervez közös tekeréseket a Balaton és a Velencei-tó körül. Az öltözők, tárolók megléte ezek után magától értetődő. A cég ugyanakkor a város segítségére számít abban, hogy biztonságos bringaút érje el a Berényi úti telephelyüket, ahova sokan járnak kerékpárral.
A Székesfehérvár Városgondnokságának humánerő-gazdálkodási munkatársa, a Városgondnokság SE elnöke Kelemenné Novák Ibolya amellett, hogy a cég telephelyein biztosított a kerékpártárolás, kiemelte, hogy munkatársaik számára 2013 óta kedvezményes vásárlást és szervizelést biztosítanak egy fehérvári kerékpárüzlettel kötött szerződés révén. Sportegyesületük keretein belül pedig sporteseményeken - akár kerékpárversenyen - való részvételben is támogatják őket. A városban pedig elindult ezer kerékpártámasz programban egyébként 468 darab támaszt a Városgondnokság helyezett ki.
Ideális kerékpárbarát város lehet, a cégeken is múlik
Székesfehérvár ideális kerékpáros város lehet, nem csak a bringabarát cégeknek, de annak is köszönhetően, hogy nincsenek nagy emelkedők, sem távolságok: a városközpontból 10 perc alatt elérhetők a városszéli ipartelepek és telephelyek - erről már Árva János beszélt, aki több jó tanáccsal is ellátta a kerékpárosbarátsággal kacérkodó vállalatokat:
Beszéljenek róla - a belső csatornákon hívják fel a figyelmet a bringás eseményekre, szervezzenek, vagy vegyenek részt ilyeneken;
1. Könnyítsék meg a bringával járók dolgát - akár csak néhány kerékpártámasszal, vagy útvonalötletekkel, közös bebringázásokkal a gyakorlatlanabbakat segítve, és támogassák a munkatársakat kerékpárvásárlásban,
2. Lobbizzanak - például infrastruktúráért az önkormányzatnál, ebben a Magyar Kerékpárosklub is tud segíteni szakmai tanácsokkal,
3. Mutassanak példát - a munkavállalóknak, más cégeknek, önkormányzatoknak, partnereiknek,
4. Vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Kerékpárosklubbal - szakmai támogatásért, ötletekért, kerékpáros oktatási anyagokért és programokért.
