Lezárult a városi fűnyírással kapcsolatos lakossági szavazás, amelynek célja az volt, hogy megismerhető legyen a székesfehérváriak véleménye a közterületek fenntartásáról. A tapasztalatokról, a szavazásról és az idei nyár kihívásairól a Városgondnokság kertészeti vezetőjét, Homoki László kertészmérnököt kérdeztük.
Az időjárás új szemléletet követel
Az idei tavasz minden korábbinál szárazabb volt, ami jelentősen megnehezítette a városi zöldfelületek fenntartását.
A „Vágatlan május” program ebben a helyzetben fontos szerepet játszott: a magasabb növényzet árnyékolta a talajt, segítette annak nedvességmegtartását és kedvezett a virágos növények fejlődésének. Mire a kaszálás megkezdődött, a legtöbb növény már elvirágzott és elszórta magjait, ezzel hozzájárulva a városi biodiverzitás fenntartásához.
A lakossági igényekre is reagálni kellett
A természetesebb gyepkezelés mellett ugyanakkor egyre több lakossági megkeresés érkezett, különösen a kisállattartók részéről. A magas növényzetben tömegesen megjelent a toklász (egérárpa), amely komoly veszélyt jelenthet a kutyákra és más háziállatokra.
Ezért döntött úgy a Városgondnokság, hogy megkezdi a kaszálást azokon a területeken, ahol a toklászos növények már kalászt hoztak. A munkálatok során nemcsak a fű levágása történik meg, hanem a levágott kalászok összegyűjtése is, hogy minél kisebb legyen a veszély az érintett területeken. Fontos kiemelni, hogy ahol nyírnak, azokon a területeken nem tarra vágják a területet, hanem a lehető legmagasabbra állítják a gépek vágásmagasságát, hogy rendezett legyen a terület, egyben ellenállóbb is a hőségnek.
Eltérő fenntartás a város különböző részein - a gyepgazdálkodás továbbra is a területek használatához igazodik.
A történelmi belváros parkjai és a nagy forgalmú közterületek intenzív fenntartásban részesülnek, ahol rendszeres a fűnyírás. A külső városrészekben vegyes fenntartási rendszer működik: egyes felületeket rendszeresen kaszálnak, másutt hosszabb ideig meghagyják a természetes növénytakarót. A külterületeken jelenleg is jellemzően érintetlen marad a növényzet, ugyanakkor tartós szárazság és fokozott tűzveszély esetén ezeken a területeken is sor kerülhet kaszálásra.
Fontos kiemelni, hogy ahol füvet nyírnak, ott a lehető legmagasabbra állítják a gépek késeit!
A lakossági vélemények alapján jól látszik, hogy a legtöbben szeretnék a rendezett közterületeket, ugyanakkor sokan támogatják a természetközelibb fenntartási megoldásokat is.
A Városgondnokság szerint a szavazás fontos visszajelzést adott arról, milyen elvárásai vannak a fehérváriaknak. A jövőben ezért egy kiegyensúlyozott gyepgazdálkodási rendszer kialakítása a cél, amelyben egymás mellett kapnak helyet az intenzíven gondozott parkok, a ritkábban kaszált zöldfelületek és a természetes növénytakaróval meghagyott területek.
A fiatal fák öntözése most elsődleges feladat
A hosszan tartó csapadékhiány nemcsak a gyepet, hanem a város fáit is megviseli. A szakemberek folyamatosan öntözik az elmúlt években ültetett fiatal fákat, amelyek körül öntözőzsákok segítik a víz lassú és egyenletes kijuttatását. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy elegendő legyen hetente néhány alkalommal feltölteni a zsákokat, miközben a gyökérzóna folyamatosan hozzájut a szükséges nedvességhez.
A Városgondnokság ugyanakkor örömmel tapasztalja, hogy egyre több lakó csatlakozik az önkéntes öntözési kezdeményezésekhez. Egy-egy vödör víz a lakókörnyezetben álló fiatal fák számára sokszor komoly segítséget jelenthet a nyári hónapokban.
Vannak fajok, amelyek jobban alkalmazkodnak
A tapasztalatok szerint a szélsőséges hőmérsékletet nem minden fafaj viseli egyformán. A juharok levelei gyakran már a nyár végére megbarnulnak és idő előtt lehullanak, a vadgesztenyék pedig továbbra is érzékenyek a különböző károsítókra.
Ezzel szemben az ezüsthársak kifejezetten jól alkalmazkodnak a megváltozott klímaviszonyokhoz. Lombjuk egész nyáron dús marad, és a perzselő napsütés sem okoz rajtuk jelentős károsodást. A városban végzett növényvédelmi kezelések – például a vadgesztenyék és a platánok injektálása – szintén eredményesnek bizonyultak, hiszen a kezelt fákon jelentősen csökkent a károsítók száma.
A Városgondnokság célja továbbra is az, hogy a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodva olyan fenntartási gyakorlatot alakítson ki, amely egyszerre szolgálja a város zöldfelületeinek egészségét, a természetes élővilág védelmét és a lakosság igényeit.
