Spányi Antal püspök ünnepi gondolatai az Adventi Udvarból

„Az idő múlik és az adventi koszorún fellobban a második gyertya lángja is. Jelzi számunkra, - a napok gyors múlása mellett - hogy közel van a beteljesedés. Az idő múlása, amit tapasztalunk, sokszor fenyegető valóság. Részben az embert sürgeti, hogy a nehézségek közepette is szeretne meglepetést készíteni, ajándékot adni azoknak, akiket szeret. Tapasztalom azt a fenyegetettséget, amit egy világjárvány okoz mindannyiunk életében, ez alól senki sem képes kivonni magát. Sokféle aggodalom él a szívünkben.

Mégis, az advent arra hív bennünket, hogy szabaduljunk fel, ne engedjük, hogy a világban jelen lévő valóságok egyedüliként uralják az életünket.

Ne hagyjuk, hogy ezek leigázzanak, mintegy fogságba ejtsenek, hanem találjuk meg azt a szabadságot, amelyre Isten hív bennünket. Az első, hogy magamban próbáljam meg ezt az Istentől kapott belső szabadságot megélni.

Jelen van a fenyegetettség, jelen van a rossz, jelen van a világban a bűn uralma, sőt magamban is megtapasztalom saját gyengeségeimet, én is küszködöm a saját hibáimmal, mint minden ember. De az Isten mégis azt mondja: szabad vagy, mert szeretlek. A bűneid és gyengeségeid ellenére szeretlek, azokkal együtt szeretlek. Szeretlek úgy, ahogy egyszer leszel, amikor már minden bűntől, kísértéstől megszabadultál, minden gyarlóságodat levetkőzted. Szeretlek, mert már most látom benned, amivé majd leszel a kegyelmem által

Az ember akkor az Isten kezébe helyezi az életét és tudja, hogy bármi is fenyeget ebben a világban, az Isten kezében biztonságban vagyok.

Ha az ember biztonságban érzi magát, erőt, belső lendületet kap. Az élete valami olyan belső tartalmat kap, amivel másokat is tud segíteni. Mert a hitben élni akaró ember sohasem csak magára gondol.

Mit tudunk tenni? Nagyon fontos dolog az imádság. A legnagyobb dolog, amit az ember tehet, azt gondolom. Amikor összeszedve az Isten elé áll és az Isten szeretetébe ajánlja a maga szeretetével együtt azt, azokat, akikért imádkozik. Sokat tesz az imádság, sok erőt ad, annak, akiért imádkozunk és – adott esetben – sok bűnért is engeszteli az Istent.

Szívből kívánom, hogy adventnek ez a hete hozzon igazi békességet, örömet és hozzon igazi belső szabadságot mindannyiunk életébe."