A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre. - 3. cikk - komposztálható anyagok
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.
Ahogy a korábbi cikk végén ígértük, most az interjú alanyok segítenek abban, hogy mi kerülhet a komposztba. Általánosan nagy a zavar a témában, hiszen ahányféle kiadványhoz nyúlunk, annyiféle képen értékelik a témát. Alapvetően azt tudni kell, hogy minden biológiailag bontható szerves anyag komposztálható, maximum azt érdemes mérlegelnünk, hogy megéri vagy nem. Tehát a Gaja Egyesület szakértői szerint tegyünk félre minden előítéletet és komposztáljuk az ételmaradékot, étolajat, illetve a diófalevelet is.
„Mindent komposztálunk ami a kertből kijön, szárak, szőlőhajtás, venyige, lenyírt fű, illetve a konyhai hulladékból, amit a tyúkok nem szeretnek. Az ételmaradékok esetében az a helyzet, hogy mi azt nem tesszük a komposztra, mert száraz kenyeret teszünk bele és azt is megeszik a tyúkok. Illetve a téli időszakban kandallózunk, így a fahamut is belerakjuk a komposztba. „ – Kapuvári Tibor
„Minden konyhában keletkező zöldségmaradék: krumpli, hagymahéj, sokszor a tojás héja is, de a nyári időszakban a gyümölcsök maradéka is. A kertből a zöldségek szárai kerülnek a komposztba, illetve az őszi időszakba a lomb és virágok maradékai is rákerülnek. „ – Kutas László
„Mindenféle zöldhulladékot bele rakunk, ami ki jön a kapálások során, és a füvet. Belekerül még a konyhai hulladékok, de még a főtt ételek maradékait is rászoktuk rakni a komposzt halomra egy kis földdel elkeverve. Így, hogy letakarom semmi gondom nincsen vele, nem jönnek a legyek és nem túrják a macskák sem. „ – Kloiber László
„Rengeteg széna hulladék, alom kerül a komposztba nálunk, illetve azok a dolgok, amiket a nyulak nem vagy csak félig esznek meg. A nyúltrágya, lomb, vágott fű adja a komposztunk nagy részét. De rákerülnek a megdöglött virágok, használt virágföld, a kutya által meghagyott csontok és még a kutyaürüléket is komposztálom.” – Tóth Péter
„Nekem a legtöbb hulladékom a falevél és a lenyírt fű és e-közé kerül a konyhai hulladék, mint tojáshéj, hagymaszár, dinnyehéj, illetve más zöldségek, gyümölcsök maradékai. Ami nagyon hasznos, mert így legalább nem lesz olyan sűrű komposztom az egynemű anyagoktól. Illetve a kandalló hamu egy része is a komposztra kerül. „ – Varga Ferenc
A következő cikkben a komposztra kerülő anyagok aprításának fontosságát tárgyaljuk.
