Rejtő nyomában – Száhel pokláról volt szó az MCC tematikus estjén

A Száhel-övezetben olyan kihívások mint a túlnépesedés, a klímaváltozás és a törékeny államiság kiegészülnek az etnikai ellentétekkel és a dzsihádista csoportok előretörésével. Mindezek miatt százezrek hagyják el lakóhelyüket, sokan indulnak útnak Észak-Afrikába, majd Európa felé.

Marsai Viktor a térség számos kihívása közül elsőként az erősödő szélsőségekről, az iszlamista csoportokról és terrorszervezetekről szólt. Elmondta, hogy 10 év alatt jelentősen terjeszkedtek a dzsihadista csoportok a Száhel-övezetben: 2011-ben még „csak” 5-6 országban voltak jelen és éves szinten mintegy 300 támadást vezettek, 2021-re a támadások száma elérte a 2500-at és 18 országban „tevékenykedtek”. A Száhel több nagy dzsihadista gócponttal is kiegészült, az egyik legnagyobb a Csád tó medencéjében van, ahol a Boko Haram rendezkedett be. A terrorszervezetek „munkaadóként” is fellépnek a térségben, gazdasági tevékenységük – drogok és fegyverek csempészése – évente 4-5 milliárd dolláros bevételt is termel. Az illegális tömeges migrációnak is átjáróháza a térség, de ugyanezeken az útvonalakon áramlanak a fegyverek és a drogok is, valamint a terroristák is használják ezeket. A migrációs nyomás Észak-Afrika országaiban a legnagyobb, innen pedig sokan Európa felé veszik az irányt.

Rejtő nyomában - Marsai Viktor előadása Székesfehérváron

A dzsihadisták elleni harchoz a stabilizáció érdekében Magyarország is csatlakozott, mégpedig a Franciaország által vezetett, 2020-ban létrehozott Takuba alkalmi harci kötelék keretében. A BARKHANE művelet alárendeltségében létrehozott kötelék célja az volt, hogy támogassák Mali haderejét a régióban. Macron francia elnök azonban 2021 február közepén bejelentette, hogy befejezi a Barkhane terrorellenes műveletet Maliban és négy-hat hónapon belül kivonja katonáit az afrikai országból, miután a katonai hatalomátvétel nyomán megromlott a kapcsolat Párizs és Bamako között. A mali kormány – a katonai junta – megszegte ígéretét, hogy 2021 februárjában választásokat tartanak az országban és Franciaország helyett Oroszországra kezdett támaszkodni, akik a Wagner csoportot küldték segítségül a dzsihadisták elleni harcban, mindezt persze nem ingyen, hanem havi 10 millió dollár fejében.

Az esten szó volt arról is, hogy a világ legakutabb válságzónájában nem elég a terrorizmus és a demográfiai robbanás: jelentős problémákat okoz a klímaváltozás és az ezzel összefüggő belső konfliktusok, a nomádok és a földművesek folyamatos összecsapása is. Ez utóbbi konfliktus egyidős az emberiséggel, a Biblia Káin és Ábel történetén keresztül említi ezt. Napjainkban azonban a nomádok és földművesek konfliktusa még véresebb mint valaha, fiatalkorúak lövöldöznek kalasnyikovval a másik családra terepjáróik platójáról. Minél gyakrabban marad ki egy-egy esős évszak, annál súlyosabbak a problémák és csak tovább fokozódik a termőföldért és ivóvízért folytatott harc.