Augusztus 20-a az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király napja, a keresztény magyar állam megalapításának, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz.
Szent István-napi püspöki mise és az új kenyér megáldása
„
A Szent Korona hiteles másolata és a István király koponyaereklyéje is itt van velünk, így valamiféleképpen fizikai valójában, személyes kisugárzásával is jelen van közöttünk szent uralkodónk. Annak idején, amikor a király elé került, minden magyar ember összeszedte magát. Nekünk is dolgunk, hogy összeszedjük gondolatainkat, érzéseinket és tegyünk rendet magunkban a Szent István-i értékrend szerint. A keresztény ember, tanítást kap a Szentírásból. A mai szentleckéből is arra kaptunk meghívást, hogy kezdjünk új életet, térjünk meg, felejtsük el, ami mögöttünk van és rugaszkodjunk az után, ami még előttünk van. Az Evangélium megadta ennek mikéntjét is, új alapra kell építeni, sziklaalapra, amely nem más, mint Jézus Krisztus és az ő tanítása. Ez az a szikla, amelyre bátran építkezhetünk, amelyet megrázhatnak a viharok, amely talán néha megrendülni látszik, mégis, tudjuk, a pokol kapui nem vesznek rajta. Hiszen ezredéves múltunkban hányszor tapasztaltuk ezt. S íme, amikor annyian, és olyan nagy erőkkel megpróbálták elfeledtetni a múltat, a „Szent” nevet sem volt szabad Istvánhoz ragasztani évtizedeken keresztül, de ez a nép mégis, szívében és lelkében is, mindig Szent Istvánról beszélt, Szent Istvánt tisztelte és Szent Istvánhoz fohászkodott. A keresztény magyar embernek az Árpád-ház szentjei példát adnak s közülük is példát mutat Szent István király.
Itt, Székesfehérváron, különösen is látjuk és érezzük életükben a Magyar Szent Család erkölcsi erejét. A rendíthetetlen hűséget, a kitartást, a következetességet. Ők egyenesen, céltudatosan járták végig azt az utat, amelyet az isteni gondviselés kijelölt számukra. Amelyet elfogadtak, amely nem annyira kiváltságokat, mint inkább kötelezettségeket jelentettek számukra. Nem nyugalmat, hanem életük utolsó pillanatáig küzdelmet, felelősséget, erőfeszítést, kötelesség teljesítését jelentette.” – fogalmazott szentbeszédében Spányi Antal, püspök, aki köszönetet mondott Székesfehérvár Önkormányzatának az üldözött keresztények megsegítésére nyújtott támogatásáért.
A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Spányi Antal megyés püspök a koncelebrált szentmisét követően Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére.
A Székesegyházból kivonulást követően a megyés püspök a megáldott kenyeret átadta Székesfehérvár polgármesterének, dr. Cser-Palkovics Andrásnak és a város országgyűlési képviselőjének, Vargha Tamásnak.
Az ünnepségen részt vett Arkadiusz Wiśniewski, Opole, Székesfehérvár lengyel testvérvárosának polgármestere, Vargha Tamás, honvédelmi miniszterhelyettes, Huszár János, altábornagy, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és valamennyi alpolgármester, így Brájer Éva, Égi Tamás, Mészáros Attila és Róth Péter is.
