-
Koszorúzással és misével emlékeznek
Koszorúzással emlékeznek március 21-én, szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tucatnyi fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárul, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrál.
2026.03.18. -
Megújuló, bővülő technikumok
A Deákban egy új, épületszárny készül, ahol helyet kap egy tanétterem, tancukrászda a tankonyhákkal együtt. A Bugát valósághűen felszerelt tankórtermekkel, tanóvodával és egy tanbölcsődével bővül, míg a Váciban megújulnak a tanműhelyek belső terei és elektromos hálózat, valamint a nyílszárók cseréjét követően elkészül a homlokzati hőszigetelés is.
2026.03.17. -
Vállalkozói fórum Fehérváron
Vállalkozói Fórumot rendezett Székesfehérváron a VOSZ, vagyis a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Fejér vármegyei szervezete. A résztvevők egyebek mellett gazdasági elemzésekről és jövőbeni lehetőségekről hallhattak előadásokat.
2026.03.18. -
Mandiner est az MCC-ben
Mandiner estet rendeztek a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az érdeklődőket egy Ukrajnáról szóló filmvetítés, valamint közéleti beszélgetés várta Orbán Balázzsal és Lentulai Krisztiánnal.
2026.03.18.
Püspöki gyászmise lesz hétfőn Dr. Szilárdfy Zoltán művészettörténész, áldozópapért
Szilárdfy Zoltán 1937. november 6-án született Budapesten. Édesapja Szilárdfy Ernő, kunszentmártoni gyógypedagógus, édesanyja Szalai Margit, pomázi iparművész, grafikus voltak. Pomázon nevelkedett, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A Székesfehérvári Egyházmegye papnövendékeként 1956–1961 között a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult. Itt ismerkedett meg Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutatóval, aki nagy hatást gyakorolt későbbi tudományos munkásságára. Shvoy Lajos megyéspüspök (1927–1968) Székesfehérvárott 1961. június 21-én áldozópappá szentelte. Segédlelkészi állomáshelyei Csepel-Belváros (1961–1965), Nagytétény (1965–1967), Székesfehérvár-Felsőváros (1967–1969) és Székesfehérvár-Belváros (1969–1973) plébániák voltak. Kálozon 1973 és 1976 között adminisztrátor, majd 1993-ig plébános volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1981-ben kitüntetéses oklevéllel művészettörténész diplomát szerezett. Az egyetemi doktorátus fokozatát summa cum laude minősítéssel 1985-ben nyerte el A barokk szentképek Magyarországon című könyvével. 1984-ben keresztény ikonográfiai témájú egyetemi szakdolgozatok elismerésére jutalomdíjat alapított. 1990-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd több féléven át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott előadója volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1989 és 2012 között a keresztény ikonográfiát tanított.
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1994-ben Henszlmann Imre-díjjal, 2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium Fraknói Vilmos-díjjal ismerte el munkásságát.
Gyermekkora óta gyűjtötte a vallásos kegytárgyakat. Festmények, szobrok, bélyegek, fotók, képeslapok, selyemképek, vallásos témájú türelemüvegek, áldások, rózsafüzérek tartoznak a gyűjteménybe. A kollekciót 2009-ben a Székesfehérvári Egyházmegyének adományozta. 2012-ben, 75. születésnapja alkalmából a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tanulmánykötettel köszöntötte.