-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Püspöki gyászmise lesz hétfőn Dr. Szilárdfy Zoltán művészettörténész, áldozópapért
Szilárdfy Zoltán 1937. november 6-án született Budapesten. Édesapja Szilárdfy Ernő, kunszentmártoni gyógypedagógus, édesanyja Szalai Margit, pomázi iparművész, grafikus voltak. Pomázon nevelkedett, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A Székesfehérvári Egyházmegye papnövendékeként 1956–1961 között a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult. Itt ismerkedett meg Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutatóval, aki nagy hatást gyakorolt későbbi tudományos munkásságára. Shvoy Lajos megyéspüspök (1927–1968) Székesfehérvárott 1961. június 21-én áldozópappá szentelte. Segédlelkészi állomáshelyei Csepel-Belváros (1961–1965), Nagytétény (1965–1967), Székesfehérvár-Felsőváros (1967–1969) és Székesfehérvár-Belváros (1969–1973) plébániák voltak. Kálozon 1973 és 1976 között adminisztrátor, majd 1993-ig plébános volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1981-ben kitüntetéses oklevéllel művészettörténész diplomát szerezett. Az egyetemi doktorátus fokozatát summa cum laude minősítéssel 1985-ben nyerte el A barokk szentképek Magyarországon című könyvével. 1984-ben keresztény ikonográfiai témájú egyetemi szakdolgozatok elismerésére jutalomdíjat alapított. 1990-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd több féléven át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott előadója volt. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1989 és 2012 között a keresztény ikonográfiát tanított.
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1994-ben Henszlmann Imre-díjjal, 2006-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium Fraknói Vilmos-díjjal ismerte el munkásságát.
Gyermekkora óta gyűjtötte a vallásos kegytárgyakat. Festmények, szobrok, bélyegek, fotók, képeslapok, selyemképek, vallásos témájú türelemüvegek, áldások, rózsafüzérek tartoznak a gyűjteménybe. A kollekciót 2009-ben a Székesfehérvári Egyházmegyének adományozta. 2012-ben, 75. születésnapja alkalmából a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tanulmánykötettel köszöntötte.