Profi ökölvívás - Törteli Balázs gőzerővel készül a visszatérésre

Túl van egy hosszabb, sérülést követő periódus nehezén, munkába állt és újra teljes erőbedobással készül az új kihívásokra - jelentette be minap Törteli Balázs (15-2; 6 KO) magyar bajnok ökölvívó.„Jó érzés sportolónak lenni, izomlázzal feküdni, izomlázzal kelni és újra azt érezni, hogy tartok valahova.” - emelte ki a fehérvári harcos honlapunknak adott hosszabb interjújában.
2019.10.04. 08:03 |
Profi ökölvívás - Törteli Balázs gőzerővel készül a visszatérésre

„2012 óta tart profi pályafutásom, de igazából a 2016-17-es szezon hozta meg számomra az áttörő sikert, akkor vált az edzésszemléletem profivá. Akkoriban Balatonfűzfőn, Nyikovics Gábornál készültem. Napi kétszer edzettem Gabi vezetésével, tíz menetes csatában magyar bajnok lettem 2016 novemberében, a címet pedig megvédtem 2017 áprilisában.

Az azt követő esztendőben szinte folyamatos sparringban voltam a két súlycsoporttal feljebb versenyző junior világ és felnőtt Európa-bajnok Bacskai Balázzsal.” - foglalta össze röviden az elmúlt esztendők történéseit Törteli Balázs, aki 2017 végén megpróbált történelmet írni, egyszerre két súlycsoportban is - váltósúlyban és kisváltósúlyban -  magyar bajnoknak lenni és nemzetközi porondra lépni, de azt a csatát - egy súlycsoporttal lejjebb - elveszítette.

„Az Úrnak más terve volt velem. A vereség után meginogtam, edzőt váltottam, Kiliti Ferenccel folytattam, akivel jól sikerült két hónapos felkészülést követően, 2018. június 2-án újra győztem és edzésben is maradtam. Június végén, egy sparring (barátságos, de olykor teljes erőbedobással végzett bunyó az edzésen - a szerk.) alkalmával egy nálam 12-15 kilogrammal nehezebb srác tarkón vágott és agyrázkódásom lett. Hazafelé vezetve már éreztem, hogy valami baj van. Ott elindult egy lejtmenet.” - folytatta történetét a bajnok.

„Volt már nekem agyrázkódásom, ilyenkor néhány napot pihenni kell, amit meg is tettem, de ezúttal azt éreztem, hogy nem az a Törteli Balázs vagyok, aki korábban, elkezdtek rosszul menni az edzések, fájt a nyakam és szédültem is, mintha folyamatosan meg lettem volna ütve. Hetekig hanyagoltam a kesztyűzéseket, de aztán július végén mégiscsak elkezdtünk célirányosan edzeni; úgy nézett ki, hogy szeptemberben meccsem lesz. Akkoriban még egy edzőteremben voltunk Fecónál Hegyi Barnival, Kiliti Tomikával, jó kis brigád volt, lehetett kesztyűzni, de azt vettem észre, hogy nem bírom az ütéseket. Először gondoltam, hogy ez csak pszichés, de nem bírtam, egy alkalommal el is ájultam.” - elevenítette fel a tavaly történteket Balázs, aki vallja:

Minden okkal történik az életünkben, én ezt nagyon nagyon hiszem.

Az Úr adta, hogy pont akkor elkezdett hozzám járni Dr. Csáti Géza, neurológus, amikor már nagyon szédültem, forgott a világ. Megállapította, hogy nagyon erős agyrázkódásom van, tíz-tizenkét napot feküdtem, gyógyszeres kezelést kaptam, a szeptemberi meccsem elúszott.

A szövetség elvette a magyar bajnoki övemet, mert több mint egy évig nem tudtam megvédeni, nem lehetett meccsem.

Nem múlt el a szédülés, ami egészen idén tavaszig tartott, teljesen tünetmentes azonban csak egy hónapja vagyok, eltelt szűk másfél év.

Nem jártam edzésre, elkezdtem azt érezni, volt egy olyan belső megérzésem, hogy nem vagyok a helyemen. December végére depressziós lettem.

Nekem mindenem a sport, sportoló vagyok és nem tudtam sportolni.

Nem tudtam rendesen dolgozni, sokat szédültem, gyógyszereket szedtem. Jel volt, hogy Dr. Csáti Géza bejött az edzőterembe, majd fogadott a rendelésén. Januárban visszamentem Nyikovics Gabihoz, - vele értem el a legnagyobb sikereimet - de úgy, hogy ketten legyenek, egy másik edzőm is legyen, felmentem Pestre Peszlen Ferenchez, aki MMA versenyzőkkel foglalkozik.

Ferihez heti kétszer jártam, Gabihoz pedig háromszor, mindemellett erőnléti edzésekre is, de éreztem, hogy nem tudok előrébb lépni. Nem múlt a fejfájásom, továbbra sem éreztem jól magamat, az áprilisi, fehérvári gála is elúszott. Akkor még úgy gondoltam, nyilatkoztam is, hogy júniusban majd Várpalotán újra bunyózok. Újra odalett a visszatérési álmom, Gabival befejeztem a közös munkát. Feritől is elköszöntem, tíz edzés kellett volna kettő helyett, Budapest, XV. kerületben, egy óra oda, másfél vissza, másfél az edzés, elment a napom, fáradt voltam. Fűzfőre leértem hamar, nagyobb utazási sebességet választva, de ez nem ment.

Főszponzorom a Thermoséd Kft. mindvégig kitartott mellettem, ha nem edzőkre költöttem az apanázsomat, akkor rehabilitációs kezelésekre. Májusban egy darabig úgy volt, hogy abbahagyom az ökölvívást.

Nem edzettem, ám június elején felhívtam Turós Arnoldot, akivel edzettem már együtt, de annak idején nem a legfelhőtlenebb viszonyban váltunk el egymástól. A hívásomkor éppen az Európa-bajnokságon volt, beszélgettünk, de nem egyeztünk meg.

Ezúttal mégis volt valami jó érzésem az egésszel kapcsolatosan.

Arnold sok mindent mondott, többek között azt is, hogy ne siessem el a visszatérést. Az legyen a lényeg, hogy szeressek újra az edzeni, tudjak kesztyűzni. És ha már ez megvan, akkor tudok bokszolni is. Elkezdtünk edzeni, görcsök nélkül. Tudtam, hogy szeptemberben lesz gála, de Arnold azt mondta, hogy lesz még idén gála vagy esetleg jövőre, ne kapkodjunk.

Egy hónapja vagyok tünetmentes, 27 éves vagyok, haladnom kell, úgy gondolom 5-8 évem lehet még a bokszban, amit szeretnék kihasználni.

Ezért nem tudok nem kapkodni, így sokat beszélgettünk, mire közös nevezőre jutottunk, de végül sikerült.

Augusztustól jól érzem magamat, jó edzeni.

Jó, hogy Arnold nem tesz rám terhet, nem akar megveretni. Rám mindig mindenki terhet tett. Elkezdtem újra a kesztyűzést, fokozatosan oldva a mentális problémát.

Szeptemberben Győrben jártunk kesztyűzni. Ezek az edzőmeccsek mindig nagyon fílingesek. Az ilyen izgalmakért bokszolsz, megüssem, ne üssem, folyamatos drukk. Újra ment a kesztyűzés - három menetet ezzel, hármat azzal - és ez az élmény többet adott nekem, mint bármelyik pszichológus vagy mentális tréner. Hazajöttem és most már nincsenek kétségeim magamban, már „csak” annyit kell tenni, hogy edzeni, edzeni, edzeni.

Mert egy év azért kimaradt és egy év sok idő, nagyon sok idő. Augusztus elejétől új erőnléti edzőm is lett Czinger Attila személyében.

Szeretnék Székesfehérváron maradandót alkotni, sporttal, gyerekekkel foglalkozni.

A boksz nem agresszív sport, hanem abszolút rekreációs sport is lehet, nőknek és gyerekeknek is. Szeretnék egy komplexumot bokszteremmel - ez már adott - spinning teremmel, konditeremmel, crossfit részleggel, szaunával.

Székesfehérvári lokálpatrióta vagyok. Ez a város, élén a polgármesterével, Dr. Cser-Palkovics Andrással, nagyon sokat segített nekem 2017 végén, amikor bajban voltam. És ebből szeretnék valamit visszaadni, meghálálni.

Az Úr is azt mondja, hogy adjál szeretetet és százannyit kapsz vissza.