Pesovár Ferencre emlékezve nyílt meg a Király(ny)i Napok a Táncházban

Pesovár Ferenc 1957-től haláláig volt a múzeum néprajzosa, osztályvezetője, miközben az akkori Alba Regia Táncegyütteshez is ezer szállal kötődött.

Pesovár Ferenc haláláig a székesfehérvári István Király Múzeum néprajzos muzeológusa, osztályvezetője volt. A Dunántúl néptánchagyományát feltáró kutatásai mellett foglalkozott többek között Kelet-Európával és Erdéllyel is. Fejér megyei gyűjtései mind a tárgyi, mind a néptánc-, népzene- és népdalkincsre vonatkozóan jelentősek. A székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes elődjénél népviselet-néprajzi tanácsadóként dolgozott. 

A szervező Alba Regia Táncegyesület nevében Juhász Zsófia, az ARTE elnöke elmondta, hogy ebben az évben ünnepelték volna a Királyi Napok Néptáncfesztivál fennállásának 25. évfordulóját, a jubileum megünneplésére remélhetőleg a jövő évben kerül majd sor. Hozzátette, hogy idén is szeretnének olyan programokat felvonultatni a fehérváriak számára, amiből teljes képet kaphatnak az egyesület működéséről: a Pesovár Ferencre emlékező fotókiállítás keretében azokat a felvételeket mutatják be, amiket az egyesület tagjai, vagy profi fotósok készítettek a táncegyüttes külföldi útazásai során, vagy hazai eseményeken.
A kiállítást Dr. Varró Ágnes néprajzkutató nyitott meg, aki 1984 júniusában kezdett dolgozni a Szent István Király Múzeumban, megörökölve a Pesovár Ferenc halálával megüresedett néprajzos állást. "Noha soha nem találkoztunk, lassan mégis megismertem. Ugyanazokkal a néprajzi tárgyakkal dolgozhattam, melyek nagy részét ő gyűjtötte az itt töltött több mint 2 és fél évtized során és ugyanaz a környezet vett körül, mint őt. Rendezhettem a hagyatékát, találkozhattam személyes tárgyaival, kézirataival, levelezéseivel és az egykori pályatársaival, kollégáival, barátaival való beszélgetések egyre közelebb hozták hozzám a néprajzost és az embert is" - fogalmazott a megnyitón Dr. Varró Ágnes.
Pesovár Ferenc szakmai munkájáról szólva kiemelte, volt olyan esztendő, amikor több mint 100 napot fordított néprajzi terepmunkára, ami manapság elképzelhetetlen és több mint 200 kutatóponton járt Baranyától Székelyföldig. "Elsősorban táncfolklorista volt, de más néprajzi témákban is jelentős kutatást folytatott: az ő nevéhez fűződik például a mohai farsangi alakoskodó szokás, a tikverőzés felfedezése és életben tartatása is. Tevékenysége nyomán a múzeum néprajzi gyűjteménye közel 10 ezer tárggyal bővült. Ezekhez a tárgyakhoz érzelmileg is erősen ragaszkodott, hiszen azt a falusi embert látta bennük, aki mesélt neki, aki bizalmába fogadta" - emelte ki Dr. Varró Ágnes, aki arra is emlékeztette a tárlatnyitó közönségét, hogy Pesovár Ferenc munkájának alapvető jelentősége van abban, hogy az országban Fehérváron a néptáncnak egyedülálló fellegvára van itt a Malom utcában: "Ő vetette el a magot, ami mára fává terebélyesedett. Ebben a házban, ami idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, máig a tiszta és autentikus hagyományból meríthetnek a táncolni tanulók óvodától felnőtt korig."